A MAGASFESZÜLTSÉGŰ TÁVVEZETÉKEK ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSÁNAK AZ EMBER EGÉSZSÉGRE KIFEJTETT ÁRTALMAS HATÁSAIRÓL

(különös tekintettel az újszegedi, magasfeszültségű távvezetékkel kapcsolatos aggodalmakra)

 

Miért része az életünknek az elektromágneses sugárzás?

A magasfeszültségű távvezetékek, berendezések elektromágneses erőteret hoznak létre, amit az érzékszerveinkkel nem észlelhetünk azonban az igen gyenge elektromos jelekkel kommunikáló, sejtek közötti információcserében zavarokat okozhatnak. Az elektromágneses sugárzás legveszélyesebb forrása a villamos távvezeték és a transzformátorház. Az elektromágneses kifejezés elektromos és mágneses terek vagy mezők elektromos feszültségből és az elektromos áramból való kialakulását jelenti. Élettani szempontból a mágneses összetevő az, ami nagyságrendekkel nagyobb veszélyt jelent az élő szervezetre. A mágneses sugárzás keresztülhatol a lakóépületek szerkezetén (falakon, mennyezeten, padlózaton), és csak nagyobb távolságon csökken olyan értékre, ami már nem okoz biológiai hatása szempontjából aggodalmat. Az elektromágneses mező időbeli változásának a mértékegysége a hertz (Hz). Az alacsony frekvenciájú tartomány az, aminek rezgés száma 1 és 30 kHz között van. Az alacsony frekvenciájú elektromágneses erőterek elsősorban a magas feszültségű vezetékek környezetében és transzformátorházak közelében keletkeznek. A házak felett húzódó áramvezetékek igen erős váltakozó mágneses teret okozhatnak az épületekben, ezért az alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses váltakozó áramú mezőben tartózkodó élőlényeknél elektromos áram akadálytalanul lép be a testbe. Hosszú időn keresztül ható ilyen fizikai terhelés esetén az egészség károsodhat, ezért fokozott betegség-kockázattal kell számolni.

 

Az elektromágneses sugárzás egészség károsító hatásaira vonatkozó információk lehetséges forrásai

A tudományos műhelyekben viszonylag csak rövid ideje vizsgálják a magasfeszültségű távvezetékeket övező elektromágneses erőteret, mint az egészségre potenciális veszélyt jelentő és esetleg a környezetet is károsító hatást. Direkt kísérletek természetesen etikai okokból embereken nem végezhetők, ezért sok esetben csak utólag, évtizedek múlva, a már kialakult károsodások észlelésével, epidemiológiai vizsgálatok segítségével juthatunk fontos információkhoz. Az állatokon végzett kísérletek eredményei megerősítők lehetnek, vagy a részletekre nézve nyújthatnak információkat. Egyértelmű, a humán populáción végzett megfigyeléseket cáfoló értékűeknek, azonban nehezen tekinthetők, hiszen az időtényező (emberek esetében több éves, vagy évtizedes kitettségről van szó) az állatoknál nem reprodukálható. A tudománynak még nem volt elég ideje arra, hogy minden szempontból és részletekbe menően feltárja, mekkora kockázatot jelent az emberi szervezet számára, ha éveken, évtizedeken át, hosszú ideig, akár kis dózisban is, ki van téve az elektromágneses erőtér hatásának, hiszen annak egészségügyi következményei csak, évtizedek múltán jelentkeznek. Természetes reakció az emberek részéről hogy, ha már a legkisebb gyanúja is felvetődött annak, hogy valamilyen környezeti tényező (pl. a magasfeszültségű távvezeték) egészség károsító hatású lehet, önként nem akarnak részt venni egy olyan „kísérletben” aminek újabb károsító hatását évtizedek múlva sajátmagán, a gyerekein, vagy az unokáin bizonyítják. A rendelkezésre álló eredmények még messze vannak attól, hogy biztos és hiteles képet alkothassunk, de a humán populációkon végzett kutatásokból máris levonható az a következtetés, hogy a magasfeszültségű távvezetékek igen komoly rizikófaktort jelentenek, ami besorolható azon egészségügyi rizikófaktorok közé, melynek hatása nem hanyagolható el.

Az emberi test minden élő sejtje elektromágneses erőt generál, ezeknek a bio-elektromos jelenségeknek segítségével kommunikálnak a sejtek egymással, azért, hogy különféle fiziológiai folyamatokat indítsanak el és szabályozzanak. Ezeknek a bio-elektromos folyamatoknak az elektromágneses környezeti befolyásoltság által létrejött zavarait szervezetünk hibaként érzékeli, amely számos működési rendellenességet okoz. Ha elegendő mennyiségű sejt fogadja el a kívülről jövő elektromágneses jeleket utasításként, az komoly hatással lehet számos sejtszintű genetikai és biokémiai reakcióra, így például a fehérjeszintézis szabályozására. A téves parancsok sejtről sejtre juthatnak, és akár rákos folyamatok kialakulásához is vezethetnek. Nagyon fontos szempont, hogy az idegrendszer alacsony frekvencián működik, így minimális mezőváltozás is zavarhatja az idegsejt membránjelenségeit. Mivel az idegek elektromos vezető képessége az elektromágneses mező változásai miatt módosulhat, így az idegrendszerben történő információterjedés is módosulhat, ami az egész szervezetben történő élettani folyamatokban működési zavart eredményezhet.

 

Az elektromágneses sugárzás egészség károsító hatásaira vonatkozó tudományos módszerekkel feltárt információk

Az eddig végzett átfogó vizsgálatok azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy egyes megmagyarázhatatlan idegi panaszok, krónikus fáradtságtünetek, mozgásszervi gyengeség, esetlegesen allergiás megbetegedések, fejfájás, szorongásos állapotok, alvászavarok is visszavezethetők az erős elektromágneses sugárzásterhelésre. A több százezer emberrel végzett kutatási eredmények azt a lehetőséget is felvetik, hogy a nagyfeszültségű vezetékek jellemző elektromágneses sugárzás fokozott kockázati tényezőt jelenthet, és rákos megbetegedéseket, így a leukémiát okozhat. 1979 óta, amikor epidemiológiai vizsgálatok eredményei először okoztak aggodalmat a távvezetékeket övező elektromágneses tér és a gyermekkori rák közötti összefüggések miatt, számos további vizsgálatot végeztek annak meghatározására, hogy a rendkívül alacsony frekvenciájú (ELF - Extra Low Frequency, 1-100 Hz) elektromos és mágneses expozíció képes-e befolyásolni a rák kialakulását, különösen a leukémiáét a gyerekekben. A gyermekkori leukémia epidemiológiai vizsgálataira alapozva az IARC (International Agency for research on Cancer) a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) rákkutatásra specializált ügynöksége, 2001 júniusában a szabványos IARC besorolást alkalmazva, amely súlyozza az emberre, az állatokra vonatkozó és a laboratóriumi bizonyítékokat, az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozta (Fact sheet N°263 October 2001). A lehetséges emberi rákkeltő minősítés általában az emberben történő rákkeltés bizonyítékán alapul, amelyet hihetőnek tekintenek, de amelyre más magyarázat sem zárható ki.

Azok az epidemiológiai vizsgálatok, amelyek fontos szerepet játszottak az IARC kiértékelésben, azt sugallják, hogy az átlagosan 0,3-0,4 mikroteslát meghaladó mágneses térrel exponált lakosságban kétszer több gyerek kaphat leukémiát, mint az alacsonyabb expozíciójú lakosságban. Fontos itt megjegyezni, hogy a lakásokban és lakóházakban az  elektromos és mágneses terek átlagos értékei jóval ezen kritikus érték alatt vannak: 0.07 µT Európában és 0.11 µT az USA-ban. (WHO, Fact sheet N°322 June 2007). Az eredeti, a gyermekkori leukémiára vonatkozó megfigyeléseket az utóbbi két évtizedekben számos, európai és amerikai országban, Japán, Kínában, Iránban és még más országokban is, nagyszámú, nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében élő populáción végzett elemzések is megerősítették. Többek között 2007-ben született közlemény 4 országban (Kanada, Németország, Egyesült Királyság és USA) végzett kiterjedt epidemiológiai vizsgálatai megerősítették a nagyfeszültségű távvezetékeket övező elektromágneses tér és a gyermekkori leukémia közötti okozati összefüggést, de már 2008-ban is jelentek meg további, megerősítő jellegű közlemények.

A helyi Önkormányzati hivatalok és az áramszolgáltató cégek által gyakran hivatkozási alapul szolgáló 2004-es szabályzat szerint a biztonsági övezet terjedelme nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték esetén, 100 - 200 kV névleges feszültségszint között 13 méter. Felhívom a figyelmet, azonban arra, hogy egy svéd tanulmány szerint a 220 kV-os távvezeték 300m-es körzetén belül 2.7-szeres volt a gyermek leukémia kockázati aránya 0.2 µT értéknél, míg 0.3 µT, értéknél a kockázat már 3.8-szeresére nőtt (American Journal of Epidemiology Vol. 138, No. 7: 467-481, 1993).

Mindezek alapján a WHO 2007-ben kiadott közleményében (Environmental Health Criteria 238, Extremly Low Frequency Fields) megerősítette a 2001-ben közzétett megállítását, miszerint az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses tér lehetséges humán rákkeltő osztályba sorolandó. Ezt a megállapítását a gyermekkori leukémia és a nagyfeszültségű föld feletti szabadvezetékek okozati összefüggését bizonyító újabb (2002. utáni) tudományos vizsgálatokra alapozta. Ugyanezen közleményében a WHO az állatokon végzett kísérletes vizsgálatok adatait meggyőzőnek fogadta el, miszerint extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses tér idegrendszeri zavart, stresszes állapotot idéz elő, és módosítja az agy fontos opioid és cholinerg neurotranszmissziós rendszerének a működését, ami fájdalmi tüneteket és memória zavart okozott az állatoknál.

Továbbá, érdemes még megfontolni a hétköznapi életünkben a lakosok által a magasfeszültségű távvezetékek körében gyűjtött megfigyeléseket és tapasztalataikat. Régről ismert tény, hogy a magasfeszültségű távvezetékek alatt az állatok nem legelik le a füvet, a birkák nem szaporodnak, és nagy számban találhatók elhullott madarak tetemei. Ezek valószínű nem véletlen események!!

 

A reális valóság Szegeden, 2008-ban

Tehát, az utóbbi évtized során nyilvánosságra került információk ismeretében teljes mértékben érthető, és jogos az érintett szegedi lakosok aggodalma a magasfeszültségű távvezeték üzembe helyezésével kapcsolatban. Könnyelmű állítás lenne azt mondani, hogy csak az önmaguk által keltett pánikról van szó, amikor az üzembe helyezéstől való eltekintésben kérnek segítséget Szeged Város Önkormányzatának vezetőitől, és más megoldás megvalósítását a DÁMÁSZ-tól. Bizonyára ilyen megfontolások vezették hazánk más városainak az önkormányzatát (pl. Pécs, Kazincbarcika) olyan döntések meghozatalára, melyek határozottan megtiltják a biztonsági övezetbe való építkezést. Sajnos, Szegeden ez az elv nem valósult meg, hisz szép számmal épültek lakóházak a biztonsági övezeten belül (van ami csupán 4 m-re a vezetéktő!!), érvényes építési engedély alapján, és a megfelelő hatóság érvényes használatbavételi engedélyével rendelkeznek.

Mindezek alapján látható, hogy a határértékviták nem ölelik fel a probléma lényegét. Egészségügyi károsodás akkor is felléphet, ha a határértékeket betartják, de a sugárzás hosszabb ideig éri a szervezetet. Továbbá nem lehet eltekinteni az érintett lakott területek egyéb sajátosságaitól, mint például vízfelület közelsége, ami az újszegedi magasfeszültségű távvezeték esetében a Holt Maros közelsége miatt fontos szempont. Tudományos folyóiratban közölt adatok szerint, az elektromos mező human test általi (hajszálakon mért) érzékelhetőségi küszöbe mintegy 30%-al csökken, ha a levegő páratartalma 50-ről 90%-ra nő (Odagiri-Shimizu H, K, Experimental analysis of the human perception threshold of a DC electric field, Nedical & Biological Engineering & Computing,   37;  6: 727-732, 1999).

Hazai és nemzetközi szakemberek szükségesnek látják a határértékek mielőbbi felülvizsgálatát, mind a biztonsági övezet méterekben megadott távolsága, mind az elektromos és mágneses terek átlagos megengedett értékét illetően, mivel az ember egészségének veszélyeztetésére utaló legkisebb gyanú is óvatosságra és megelőző lépésekre kötelez, minden döntéshelyzetben lévő fórumot. Léteznek ugyan olyan tanulmányok is, melyben nem sikerült meggyőzően bizonyítani az elektromágneses térerő egészség károsító hatását. Mégsem lehet azonban nem tudomásul venni, és tudatosan figyelmen kívül hagyni más eredmények érvényességét, amit a WHO is bizonyítottnak fogad el. Az eltérő eredmények az érintett terület komplexitására és a társadalomban érvényesülő nagyon eltérő érdekek hatására vezethetőek vissza.

A távvezetékeket nyilvánvalóan azért kell telepíteni, hogy a fogyasztóknak energiát szolgáltasson. A telepítési döntések azonban megkövetelik, hogy az elektromágneses terekkel kapcsolatos intézkedéseknek a Közösség minden polgára számára magas szintű védelmet kell biztosítaniuk, különös tekintettel azokra a lakóövezetekre, ahol az emberek az elektromágneses terekben jelentős időt töltenek. Az átlagos polgártól természetesen nem várható el, és főleg nem kérhető rajta számon, hogy rendszeresen és naprakészen kövesse a nemzetközi tudományos szakirodalmat, hogy mindig jól tájékozott legyen a lakóhelyében a környezetéből rá leselkedő veszélyekről. Sok esetben, - így például az újszegedi magasfeszültségű távvezeték esetében is – csak az ingatlan megépítése, vagy vásárlása után derül fény a meglévő veszélyre. Hangsúlyozom, hogy a WHO is először csak 2001-ben hozta nyilvánosságra a fent ismertetett állásfoglalását, amiben az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozta. Újszegeden akkor már a legtöbb érintett ingatlan megépült, többek között, - ugyancsak a kérdéses régióban - a Szegedi Önkormányzat által üzemeltetett gyermekintézmények (bölcsőde, iskolák) is. Feltételezem, az Önkormányzat felelős vezetői számára sem közömbös, az ezekben, az intézményekben éveket töltő, a jövő nemzedékét képviselő gyermekekre leselkedő veszély.

 

Magyarország az EU tagállama

Végezetül megfontolásra és átgondolásra idézek néhány gondolatot az EU TANÁCS 1999. július 12-i 1999/519/EK ajánlásából a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz – 300 GHz) korlátozásáról annak hangsúlyozásával, hogy 1999. óta, először 2001-ben, majd 2007-ben ismét, az IARC besorolást alkalmazva, az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozta.

„Az elektromágneses terekkel kapcsolatos intézkedéseknek a Közösség minden polgára számára magas szintű védelmet kell biztosítaniuk „

„A közösségi keretnek, amely a már meglévő hatalmas mennyiségű tudományos dokumentációra támaszkodik, az ezen a területen elérhető lehető legjobb adatokon és szaktanácsokon kell alapulnia, és tartalmaznia kell az elektromágneses tereknek való kitettségre vonatkozó alapvető korlátozásokat és viszonyítási szinteket; emlékeztetve arra, hogy a terhelés korlátozásának ajánlott szintjeit kizárólag a kimutatott hatásokra alapozva határozták meg; ezzel a kérdéssel kapcsolatosan a Nem Ionizáló Sugárzások Nemzetközi Bizottsága (ICNIRP) adott szaktanácsot, és azt a Bizottság Tudományos Irányító Bizottsága jóváhagyta; a kereteket rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni, és át kell értékelni azokat az új technológiai ismeretek és fejlemények, valamint az elektromágneses tér okozta sugárterhelés létrejöttéért felelős források és gyakorlati megoldások alkalmazására vonatkozó információ fényében.”

„A tagállamoknak mind a kockázatokat, mind az előnyöket megfontolás tárgyává kell tenniük, amikor döntést hoznak arról, hogy szükség van-e az ennek az ajánlásnak megfelelő lépések megtételére vagy sem, amikor döntenek a követendő politikáról, illetve amikor a lakosság elektromágneses tereknek való kitettségével kapcsolatos intézkedéseket fogadnak el.”

 

2008-06-05.   Szeged

 

Dr.Szente Magdolna

 

Levél a Főjegyzőtől
 

Az alábbi webhelyeket ajánlom megnézni!

Tisztelettel: Farkas Judit

www.nemethzoltan.hu/kozelet_hirlevelek/112

 

Képviselői Hírlevél 2009/05 - Németh Zoltán honlapja

Németh Zoltán. 37 éves, nős, budafok-tétényi lakos; bölcsész, magyar-történelem ... Magasfeszültség. Újabb fázisába ért a lakott területen húzódó magas ...

    * Budafok-Tétény alpolgármestere, fővárosi képviselő

    * a Fidesz Budapest XXII. kerületi választókerületi elnöke (Budapest 32-es választókerület)

 

 

Önkormányzati képviselői tájékoztató - Budafok 2-es választókerület

 

Tisztelt Lakótársak!

 

FEJLŐDIK A KERÜLET

 

Legutóbbi hírlevelemben már írtam arról, hogy a takarékos gazdálkodás következtében a 2008. évihez képest 34,5%-kal több pénzt, 709 millió Ft-ot irányoz elő a 2009. évi költségvetés. 2007-hez képest közel a duplájára nőtt az összeg! A Városüzemeltetési Iroda által végzendő játszótér, járda-, út- és intézményi épületfelújításokra 575 millió Ft-ot szán idén az önkormányzat. Az előző évinél 23,3%-kal nagyobb összeget sikerült elkülöníteni az iskolák, óvodák, szociális és egészségügyi intézmények épületeinek állagmegóvására.

Folytatódik energiatakarékossági programunk: június-augusztus folyamán az Angeli utcai sportpálya új világítást kap, a Kolonics György Általános Iskola és a Kozmutza Flóra EGYMI, valamint a Kempelen Farkas Gimnázium a Bartók és a Rákóczi utcai bölcsődékben kicserélik majd a radiátorokat. A Gádor és a Hugonnai Általános iskolákban fel fogják újítani a kazánházat. A Baross Gábor Általános Iskolában és a Leányka utcai óvodában klímaberendezést szerelnek majd fel.

Három helyen folyik a szociális intézmények akadálymentesítése pályázaton elnyert támogatás segítségével: a Családsegítő Csoportnál a Nagytétényi úton, a nagytétényi Idősek Klubjában és az Anna utcai Idősek Klubjában.

 

Közlekedésbiztonsági programunk keretében, a gyorshajtás visszaszorítás érdekében sebességmérő berendezést helyeztünk ki a Gádor és a Baross Gábor iskola elé, a Párhuzamos útra és Rózsavölgybe. A közterületek szépítése is folyik, megtörtént a muskátlik kihelyezése a főútvonalakra, ültetik a virágokat a parkosított területekre.

 

Körzetünkben a tavaszi feladatok közé tartozik az útépítés a Sólyom fordulóban, a Pedellus utcában (a Vöröskúti határsor 19 d-22 között), a Kiránduló és a Liszt Ferenc utcában, továbbá a járdaépítés az Alkotmány, a Tanító és a Kova utcában, valamint a Kőérberki út és az Alkotmány utca szegélyépítése.

 

 

 

Magasfeszültség

 

Újabb fázisába ért a lakott területen húzódó magas feszültségű távvezetékek elbontására és kiváltására alakult munkacsoport működése. Jelenleg készül egy megalapozó hatástanulmány. Ebben a 120 kV-os és a 220 kV-os távvezetékek földkábeles kiváltását vonalanként több nyomvonalváltozatra vizsgálják. A vezetékek üzemeltetői az ELMŰ és a MAVIR is megfogalmaztak nyomvonal-variációkat. Minden olyan lehetőséget megvizsgálnak, amely műszaki szempontból ésszerűnek és megvalósíthatónak tűnik. A tanulmány elkészültével lehet továbblépni a finanszírozás ügyében.

 

***

Alpolgármesteri fogadóórámat minden hónap negyedik hétfőjén tartom a Városházán – előzetes bejelentkezés szerinti időpontban (telefonszám: 229-26-17)

Képviselői fogadóórámat előzetes megbeszélés alapján, egyeztetett időpontban tartom.

Városházi levélcímem: 1221 Budapest, Városház tér 11. Elektronikus levélcímem: z.nemeth@bp22.hu

 

2009. június

www.bp22.hu/dokumentum/bp22_tjkv_393.doc

 

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának .... anyagi konzekvenciát illetően egy magasfeszültség földkábellel történő kiváltása ...

Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzatának ALPOLGÁRMESTERE 1221 Budapest Városház tér 11. Tel: 229-2620

 

 

 

 

E L Ő T E R J E S Z T É S

 

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2006. december 14-i ÜLÉSÉRE

 

 

 

Tárgy:              Munkacsoport létrehozása a lakott területeken húzódó magasfeszültségű távvezetékek elbontása és kiváltása érdekében

 

 

 

 

Tisztelt Képviselő-testület!

 

 

A képviselő-testület korább, képviselői indítványom alapján döntött arról, hogy kezdeményezi a lakott területeken húzódó magasfeszültségű elektromos vezetékek elbontását és kiváltását (170/2005. (05.26.) önk. számú határozat).

 

A döntés alapjául szolgáló előterjesztésben az alábbi megállapítások szerepeltek.

A kerület számos pontján évtizedek óta egyre növekvő gondot okoz a magasfeszültségű vezetékek jelenléte. A sok helyütt sűrűn lakott területek, családi házas és társasházas övezetek felett húzódó magasfeszültségű vezetékek nemcsak a környezeti látványt romboló létesítmények, hanem a kerület polgárainak egészségére is veszélyt jelenthetnek. A 120 és 220 KV-os vezetékek különösen a kerület északi és középső részén: Budafokon Rózsavölgyben, a Sas-hegyen, a Kereszt-hegyen, az Ó- és Újhegy térségében, valamint Budatétényben vannak jelen, és járhatnak kockázattal.

 

Mint azt Prof. dr. Köteles György, az Országos „Fréderic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet igazgató főorvosa egy megkeresésre válaszoló levélben megállapítja: „Az irányadó nemzetközi szakmai fórum … az 50 Hz frekvenciájú mágneses teret mint lehetséges emberi rákkeltőt sorolta be.” Megállapítja azt is, hogy gyermekeknél valószínűsítettek „leukémia kockázat növekedést 0,4 µT feletti tartományokban.” Közben azt is leszögezi, hogy: „Az EU-ban nincsenek kötelező határértékek a lakosság elektromágneses expozíciójára, csak egy ajánlás (1999/519/EC), amely 50 Hz-es mágneses térre 100 µT indukciót, villamos térerősségre 5 kV/m-t enged meg. Magyarországon ugyanezeket az értékeket tekintjük betartandónak.” A levél azt is közli, hogy: „A távvezetékek alatt mérhető mágneses indukció értékek kb. az EU határérték egy tizedét érhetik csak el, ezért attól akut egészségkárosodás nem következhet be. A hosszú távú hatások tekintetében még nincs megfelelő mennyiségű tudományos ismeret a birtokunkban.”

 

 

Látható, hogy a határértékek és a gyermekek leukémia-kockázatának tekintetében megállapított veszély-küszöb értékei ellentmondást mutatnak.

Az EU-határértékek ugyanis csak az akut egészségkárosodást tekintik kockázatnak, és ezért jóval megengedőbbek, mint azt például a leukémia-kockázat elkerülése indokolná! Mint ahogy megállapítható az is, hogy a vezetékek közvetlen közelében élők esetében az 5 kV/m-es határértéket túllépheti a terhelés.

 

A kerületben élő, a potenciális veszélynek kitett lakótársak védelmében tehát minél előbbi, sürgős intézkedésekre van szükség a veszély elhárítása érdekében.

 

Az ún. Rózsavölgy I. KSZT Környezetalakítási javaslati koncepciójában a problémára az alábbi megállapítás és javaslat szerepel: „…a légvezetékek a településképben, utcaképben negatív látványelemként jelennek meg, a vizuális szennyezés megszüntetése, ill. csökkentése végett a közterületek rendezése során a földkábel alkalmazása javasolt.”

 

Az Európai Unió számos országában kerülik, illetve megszüntetik az effajta veszélyeket. Így történt ez legutóbb hazánkban is, amikor Zuglóban bontottak el magasfeszültségű vezetékeket, hogy elkerüljék az egészségügyi kockázatot és a környezeti terhelést egy létesítendő lakóterület esetében.

 

 

Mindezek alapján szükséges annak megállapítása, hogy a kerület lakott területei felett húzódó magasfeszültségű vezetékek:

 

1)      a környezeti látványt súlyosan romboló létesítmények

2)      az egészségre súlyos kockázatot jelenthetnek

3)      ezért sürgősen szükséges azok elbontása és más módon történő kiváltása.

 

 

A 170/2005. (05.26.) önk. számú határozat elfogadása óta történt levélváltásokból kiderült, az érintett szolgáltató cégek nem zárkóznak el ez elől, azonban számos tisztázandó műszaki és pénzügyi kérdés áll még a megvalósítás útjában.

 

A 2005. december 9-én a témában tartott fórumon elhangzott véleményeket figyelembe véve 2006. februárjában a képviselő-testület elé benyújtott előterjesztésemben javasoltam, hogy az önkormányzat haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az összes érintett szolgáltatóval, hatósággal. Ennek érdekében alakuljon munkacsoport, amelynek feladata felvenni a kapcsolatot és tárgyalni az imént említettekkel, a képviselő-testület és az érintett ingatlantulajdonosok, illetve lakosok folyamatos tájékoztatása mellett. Ugyancsak feladata lesz – a tájékoztatáson túl – szükség szerint felvenni a kapcsolatot a magasfeszültségű vezetékek közelében ingatlannal rendelkező tulajdonosokkal, illetve ott élőkkel.

 

A képviselő-testület 34/2006.(02.09.) önk. számú határozatával akkor az előterjesztés elnapolása mellett döntött. A képviselő-testület az előterjesztést a soron következő, március 2-i ülésén ismételten napirendjére tűzte. A vita során kialakult álláspontokat figyelembe véve módosító indítvány született, de a Palócz György képviselő és általam jegyzett módosító indítványt a testület végül nem fogadta el.
A testület a 59/2006. (03.02.) önk. számú határozatával az előterjesztést ismételten elnapolta a soron következő testületi ülésre, azzal hogy, a „két előterjesztő” az egyeztetéseket követően készítsen új előterjesztést. A képviselő-testület 2006. április 20-i ülésén az előterjesztést – igazolt távollétemben – végleg levette napirendjéről.

 

Tekintettel a kérdés fontosságára, jelen előterjesztésben ismételten javaslatot teszek a munkacsoport felállítására. A munkacsoport feladata felvenni a kapcsolatot és tárgyalásokat folytatni az összes érintett szolgáltatóval és hatósággal. Ugyancsak feladata szükség szerint felvenni a kapcsolatot a magasfeszültségű vezetékek közelében ingatlannal rendelkező tulajdonosokkal, illetve ott élőkkel. A munkacsoport feladata továbbá – a tárgyalások eredményének megfelelően – a képviselő-testület elé terjeszteni a döntést igénylő kérdéseket, javaslatokat.

 

 

Tisztelt Képviselő-testület!

 

Fentiek alapján kérem az alábbi határozati javaslat elfogadását.

 

 

 

HATÁROZATI JAVASLAT

 

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete

 

1)        úgy dönt, hogy a magasfeszültségű elektromos vezetékek elbontása és kiváltása érdekében munkacsoportot hoz létre.

 

A munkacsoport tagjaivá a képviselő-testület megválasztja:

 

Magyar Gábort, a Városfejlesztési Bizottság elnökét

Iván Jánost, a Közbiztonsági, Jogi és Kisebbségi Bizottság elnökét

Bata Ferencnét, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökét

Csobánki Jenőt, a Környezetvédelmi Bizottság elnökét

Zugmann Péter képviselőt, 1. sz. egyéni választókerület képviselőjét

dr. Somosy Zoltánt, szakértő bizottsági tagot

Németh Zoltán alpolgármestert, 2. sz. egyéni választókerület képviselőjét

 

A Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája és Városüzemeltetési Irodája részéről a jegyző által megbízott személy vesz részt a munkacsoport munkájában.

 

2)       A munkacsoport feladata felvenni a kapcsolatot és tárgyalásokat folytatni az összes érintett szolgáltatóval és hatósággal. Ugyancsak feladata szükség szerint felvenni a kapcsolatot a magasfeszültségű vezetékek közelében ingatlannal rendelkező tulajdonosokkal, illetve ott élőkkel.

 

3)       A munkacsoport a tárgyalások és egyeztetések eredményeként a képviselő-testület elé terjeszti a lehetséges változtatás műszaki, jogi és egyéb feltételeit, illetve a döntést igénylő kérdéseket, javaslatokat

 

4)       A munkacsoport szükség szerint köteles tájékoztatni a képviselő-testületet, valamint az érintett ingatlantulajdonosokat és lakosokat a tárgyalások eredményéről, fejleményeiről.

 

Határidő (a munkacsoport megalakulását illetően): azonnal

                   3. pontra:  2007 szeptemberi testületi ülés

Felelős: polgármester

 

Határozatról értesítés kapnak:

-          Szabolcs Attila Polgármester

-          Németh Zoltán alpolgármester

-          dr. Pölös Géza címzetes főjegyző

-          Magyar Gábor, a Városfejlesztési Bizottság elnöke

-          Iván János, a Közbiztonsági, Jogi és Kisebbségi Bizottság elnöke

-          Bata Ferencné, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke

-          Zugmann Péter képviselő, 1. sz. egyéni választókerület

-          Városüzemeltetési Iroda vezetője

-          Főépítészi Iroda vezetője

 

 

Budapest, 2006. november 28.

 

 

 

Németh Zoltán

alpolgármester

 

 

Láttam: dr. Pölös Géza

            címzetes főjegyző

 

 

A határozat elfogadása minősített többséget igényel.

 

Sopron hírei, soproni hírek

Új magasfeszültségű hálózat épül

P. Horváth László

2008.02.04. 07:00

Sopron és környéke - A Győri úton mintegy háromszáz méter hosszan légvezetéket cserélnek földkábelre. Emellett új középfeszültségű hálózat is létesül Sopronkövesd és Sopron között.

Hírlevél feliratkozás

 

Értesülni szeretnék a napi friss helyi hírekről! E-mailemre levél érkezik, amelyben megerősítem a feliratkozást.

 

 

 

Milyen a legutóbbi hírlevél?

betöltés

A közelmúltban megnyílt üzletláncok mellett információnk szerint az Aldi kereskedelmi hálózat is üzletet nyitna Sopronban az Opel-autókereskedés és az elkerülőút közötti területen. Az építkezés megkezdése előtt kettő 20 kilovoltos és egy 35 kilovoltos légvezetéket cserél földkábelre az E.ON. Mindez az áruház építési engedélyének egyik feltétele.

 

 

 

Az átalakítás költségeit a beruházó fedezi, az áramszolgáltató a kivitelezésben működik közre, tudtuk meg az áramszolgáltatótól.

A Győri úton egy évvel ezelőtt már vittek föld alá elektromos kábeleket. Az úttal párhuzamosan az üzletek parkolói előtt azonban egy középfeszültségű kábel a helyén maradt. Mint azt az E.ON kommunikációs irodáján megtudtuk, ennek az az oka, hogy a telek tulajdonosai anyagilag nem járultak hozzá a föld alá helyezés költségeihez.

 

Alpha Park: második ütem

Épül az Alpha Park második üteme, várhatóan a nyár elején már megnyílhatnak az új üzletek. Az új részben kapnak helyet a Penny Market, valamint ruházati kiskereskedők.

A Győri úttal kapcsolatos további hír, hogy a transzformátorállomás egyelőre marad a mostani helyén. Miután az alállomásnak kiemelt szerepe van a város villamosenergia-ellátásában, valamint ebbe az állomásba csatlakozik – a Sopron Holding tulajdonában lévő – a távhőszolgáltatást részben ellátó erőmű is, ezért az E.ON nem tervezi az áttelepítést.

 

Az E.ON információink szerint több százmillió forintos beruházásként új nyomvonalon 120 kilovoltos, középfeszültségű légvezetéket épít ki Sopronkövesd és Sopron között, amelynek befejezése a talajviszonyoktól függően őszre várható. Így lehetővé válik a város és környéke több irányból történő, független ellátása. Jelenleg a hálózatszakaszok oszlopainak alapbetonozása folyik.

Tisztelt Egyesületi Tagok!

 

Kérem az „Élhető Környezetért” Környezetvédelmi Egyesületbe belépett azon tagokat, akik az alakuláskor megszavazott 10 000 Ft tagdíjat a mai napig se fizették be, az alábbi befizetési lehetőségek között választva pótólják az elmaradást:

 

Az egyesület számlaszámára átutalással, a befizető nevének feltüntetésével a „megjegyzés” rovatba:

Számlavezető: FONTANA Credit Takarékszövetkezet 18. sz. egysége,

6720 Szeged, Vár u. 1

            Bankszámlaszám: 57400217-11098577

 

Személyesen befizetve Farkas Józsefnénak, Töltés u. 11, 62 433 198, 06 20 4944942

 

 

Szeged, 2010. Április 25.                                                                    Dr. Farkas Judit

 

 

Szeged Megyei Jogú Város

Címzetes főjegyzője

Szeged

Széchenyi tér 11.

Ügyiratszám: 01/28317/2010

Ügyintéző: Elek-Máté Anita

 

Tárgy: Kapcsolattartók megnevezése

 

 

Tisztelt Főjegyző Úr!

 

 

Köszönjük, hogy az ÉLHETŐ Környezetért Környezetvédelmi Egyesület (6723 Szeged, Eperjesi sor 17.) nevében benyújtott  kérelmünket áttanulmányozta, és hogy problémánk megoldása érdekében az Önökhöz benyújtott villamosszakértői véleményt az EDF DÉMÁSZ Zrt. –nek továbbította.

 A magasfeszültségű légvezeték földkábelbe helyezése témában az ÉLHETŐ Környezetért Környezetvédelmi Egyesületet az egyeztető tárgyalásokon nyilatkozatra jogosultan a következő személyek képviselik:

 

Dr. Farkas Judit

6726 Szeged, Bal fasor 59.

06/70/5673731, 62/433146

jpfarkas@yahoo.com

 

Dr. Hajász Bertalan meghatalmazott ügyvéd

Imre és Társai Ügyvédi Íroda, Nemestakács u. 12/A, Tel: 62 424 510, 424 559, 30/915 3227

hajasz@jogitanacs.hu

 

 

Együttműködését és segítséget előre is köszönjük!

 

Szeged, 2010. április 17.

 

Tisztelettel:

 

 

 

ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT Egyesület

Dr. Farkas Judit

Egyesületi elnök

 

Név: “ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT” Környezetvédelmi Egyesület

Cím: 6723 Szeged, Eperjesi sor 17.

Elnök: Dr. Farkas Judit

Titkár: Fackelmann Istvánné

Web: www.ek-egyesulet.blog.hu

E-mail: ek-egyesulet@hotmail.com

http://szegedma.hu/hir/szeged/2010/03/megoldodik-az-ujszegedi-nagyfeszultseg-problemaja/#more-56472

 

Megoldódik az újszegedi nagyfeszültség problémája?

Márton Gábor 

2010. március 9., kedd

Fotó: Illés Tibor

 

tavvezetek_it (3) A civilek nevében ült tárgyalóasztalhoz az EDF Démász vezetőivel Bodó Imre országgyűlési képviselő, aki mai sajtótájékoztatóján az évek óta folyó viták lezárásának lehetőségéről számolt be. A politikus a szegedi önkormányzat bevonásával szakbizottságot alapítana, a nagyfeszültségű vezetékek földkábelekre cseréléséhez pedig pályázati úton szeretne anyagi forrást teremteni.

 

„Örömmel mondhatom el, hogy a hosszú évek óta visszatérő probléma megoldására a tegnapi napon biztató megállapodás született. Az EDF Démász vezetői nyitottan álltak a kérdés rendezéséhez, így van remény rá, hogy az anyagi források előteremtése után azonnal megkezdődhet a légkábelek földkábellé alakítása” – jelentette be Bodó Imre.

 

A fideszes országgyűlési képviselő kiemelte, hogy a Tápén-Petőfitelepen-Újszegeden keresztül húzódó 20 kilovoltos vezeték problémája csaknem 12-13 ezer embert érint. Ennek létesítésére még a 70-es években adták ki az engedélyt, amikor ezekben a városrészekben a lakosságszám is teljesen más volt. Az elmúlt 40 év alatt sűrűn beépült a terület, illetve a környezetvédelmi előírások is jelentősen megváltoztak, ezért a mai helyzethez igazodva kell megoldani a kérdést – mondta Bodó. „A nagyfeszültségű vezeték mellett és alatt lévő ingatlanok teljesen eladhatatlanná váltak, szakértői vélemények szerint pedig ezeknek egészségkárosító hatása is van.”

 

tavvezetek_it (1) Az itt élők először önállóan próbáltak kiállni az igazukért, egy erre a célra létrehozott civil szervezet, az Élhető Környezetért” környezetvédelmi egyesület alapításával, majd az elmúlt év végén kérték fel Bodó Imrét a közvetítésre.

Tegnap Thierry Le Boucher, az EDF Démász Zrt. elnök-vezérigazgatójával és Jean Paul Sainte-Marie ügyvezetővel abban sikerült megállapodniuk, hogy a cég részéről nincs akadálya a légkábelek földkábellé alakításának. Azonban mivel ennek költsége – 2-3 milliárd forint – nem áll rendelkezésre egyik oldalon sem, Bodó javasolta, hogy az önkormányzat bevonásával alakítsanak egy szakbizottságot, melynek feladata erre a célra európai uniós forrást találni.

 

„Azért érzem sikeresnek a megbeszélést, mert mindkét fél részéről a megállapodásra törekedtünk. Úgy gondolom, ma már nem azt kell nézni, hogy annak idején ki adott engedélyt a nagyfeszültségű vezetékek és a lakóépületek egymás mellé építésére, a védőtávolság figyelmen kívül hagyásával. Most azt a feladatunk, hogy az itt élők érdekében mielőbb megoldódjon ez a probléma” – összegezte a politikus, aki a Fidesz-KDNP színeiben indul az idei parlamenti választáson az 1-es szegedi körzetben.

 

Szeged Megyei Jogú Város

Jegyzője

Szeged

Széchenyi tér 11.

 

Tárgy: kérelem

 

 

Tisztelt Jegyző Úr!

 

 

Az ÉLHETŐ Környezetért Környezetvédelmi Egyesület (6723 Szeged, Eperjesi sor 17.) képviseletében az alábbi

 

kérelemmel

 

Fordulok Önhöz.

 

Mint arról bizonyára tudomással bír, Egyesületünk a Szeged-Újszeged kétrendszerű, jelenleg 20 kV-on üzemelő magasfeszültségű távvezeték környezetében élő emberek érdekeinek védelmére alakult 2008. évben, amikor ismertté vált az áramszolgáltató azon célkitűzése, hogy a vezeték feszültségszintjét 120 kV-ra emelje.

 

Egyesületünknek jelenleg 80 család tagja van. A nyomvonal 20-20 méteres környezetében levő telkek darabszámán valamint az azon álló lakóingatlanok jellegén alapuló becslésünk szerint az ügy Fodorkertben 24 családot, Petőfitelepen 59 családot valamint egy óvodát, Újszegeden 214 családot, és egy bölcsödét érint. Családonként átlagosan 3 fővel számolva cc. 900 ember, az óvodát és bölcsődét látogató gyermekeket is figyelembe véve több mint ezer ember érdekeit képviseljük. Ha nem a vezeték biztonsági övezetét hanem azt a távolságot (cc 100-130 m.) vesszük figyelembe, amelyen belül a vezeték elektromágneses hatásai meghaladják a WHO jelentésben valószínűsíthetően rákkeltőként megjelölt értéket, akkor az érintett lakosok száma megsokszorozódik.

 

Egyesületünk alapvető célja, hogy a vezeték környezetében élők egészséges környezethez való alkotmányos jogát védje, valamint a vezeték nyomvonala mentén álló ingatlanaik forgalmi értékének (a feszültségszint-emelés esetén bizonyosan bekövetkező) csökkenését megelőzze.

 

Úgy gondoljuk, hogy fenti célok elérhetőek lennének azzal, ha a jelenlegi légvezetéket földkábelre cserélnék. Egyrészt a vezeték biztonsági övezete ebben az esetben a jelenlegi 20-20 méterről 1,5 -1,5 méterre csökkenne és így már nem érintené a vezeték nyomvonalán álló lakóházak és egyéb középületek (bölcsőde stb.) emberi tartózkodásra szánt tereit, nem veszélyeztetné az itt tartózkodók egészségét és nem csökkentené az ingatlanok forgalmi értékét.

Ezen megoldással kiküszöbölhető lenne az az abszurd helyzet, hogy a hatályos építésügyi szabályok szerint lakóövezetben magasfeszültségű vezeték elhelyezésére már csak földkábelben van lehetőség, de az áramszolgáltató egy 70-es években kiadott kétséges érvényességű engedélyre hivatkozva mégis 120 kV-os légvezetéket építsen illetve helyezzen üzembe lakóövezetben.

Az áramszolgáltató számára is kedvező lenne ezen megoldás, mert a jelenlegi távvezeték egyes paraméterei a rendelkezésünkre álló szakértői vélemény szerint nem teljesítenek bizonyos szabványelőírásokat, így jogszerűen a feszültségszint-emelés sem lenne az áramszolgáltató részéről megoldható.

Ezen kívül komoly városképi jelentőségű lépés lenne, ha Újszeged kertvárosából eltűnnének a 70-es évekből származó tartóoszlopok és légvezetékek.

 

Mindezek alapján

 

1.               Kérem, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel, javaslataival, észrevételeivel, esetlegesen személyes részvételével segítse elő a területen élő lakosokat képviselő Egyesületünk és az áramszolgáltató közötti tárgyalások megkezdését, lefolytatását a meglévő vezeték nyomvonalán - illetve annak azon részein, ahol ez műszakilag ésszerűen kivitelezhető -  a légvezeték földkábelbe fektetése érdekében.

 

2.               Kérem továbbá, hogy az Önkormányzat vizsgálja meg annak lehetőségeit, hogy fenti beruházás költségeihez az Önkormányzat saját forrásból vagy valamilyen külső (pályázati, állami stb.) forrásból milyen segítséget tud nyújtani.

 

Úgy gondolom, hogy az érintett lakosság többsége anyagi-, jövedelmi és vagyoni viszonyaitól, azaz teherviselési képességeitől függően ésszerű mértékig anyagi áldozatra is hajlandó a megoldás érdekében.

 

Egyesületünk vállalja, hogy amennyiben valamilyen megoldási lehetőség merül fel, azt az egyesületi tagok valamint a vezeték nyomvonala mentén levő lakóingatlanok tulajdonosai felé kommunikálja. Vállaljuk továbbá, hogy amennyiben a megoldáshoz az érintett lakosság anyagi hozzájárulása is szükségessé válna, úgy a lakosságtól várt anyagi hozzájárulás nagyságrendjének ismeretében a nyomvonal mentén levő ingatlanok tulajdonosait megkeressük és az adott ingatlanra arányosan jutó anyagi hozzájárulás vállalására vonatkozó szándéknyilatkozatukat beszerezzük

 

Együttműködését és segítséget előre is köszönjük.

 

Szeged, 2010. március 4.

 

Tisztelettel:

 

 

 

ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT Egyesület

 

 

Dr. Farkas Judit                      Fackelmann Istvánné 

      elnök                                         titkár

“ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT” Környezetvédelmi Egyesület

ALAPSZABÁLYA

Az egyesület neve: “ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT” Környezetvédelmi Egyesület

Az egyesület rövidített neve: “ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT” Egyesület

Az egyesület székhelye: 6726 Szeged, Töltés u. 26.

Az egyesület telephelye:

Az egyesület működési területe: Csongrád megye

Előzmények:

A szerződő felek (a továbbiakban: Tagok) rögzítik, hogy a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. az 1970-es években létesült Szeged-Újszeged nagyfeszültségű villamos légvezeték (továbbiakban: Vezeték) feszültségszintjének jelenlegi 22 kV-ról 120 kV-ra történő emelését tervezi.

Tagok rögzítik, hogy a Vezeték építésekor fennállott társadalmi-politikai rendszer sajátosságaiból eredően a Vezeték nyomvonalán ingatlantulajdonnal rendelkezőknek nem volt érdemi lehetőségük az őket ért jogsérelem orvoslására.

Tagok rögzítik, hogy jelenleg a Vezeték Szeged illetve Újszeged sűrűn lakott városrészeit szeli át úgy, hogy a vezeték biztonsági övezetében érvényes építési engedélyek alapján illetve részben az ünkormányzat által lakótelekként értékesített területen lakóházak épültek.

Tagok rögzítik, hogy bár a jelenleg hatályos jogszabályban megjelölt egészségügyi határérték túllépése a Vezeték környezetében mérésekkel nem igazolható, de a jogszabály hatályba lépését követően napvilágra került orvosi kutatások eredményei - amelyeket a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete 2001. évben majd további vizsgálatok után 2007. évben közleményben erősített meg - igazolják, hogy a jelenleg meghatározott egészségügyi határérték töredéke is megtöbbszörözi egyes megbetegedések kockázatát.

Tagok egyetértenek abban, hogy a Vezeték feszültségszintjének emelése - annak egészségügyi hatásaitól függetlenül - a nyomvonal mellett álló ingatlanok forgalmi értékét jelentősen csökkenti, mert a közvélekedés szerint a lakóingatlanokhoz közeli elektromos távvezeték, az általa indulkált elektromágnesesség potenciális rákkeltő és egyéb veszélyvorrást jelent.

Tagok rögzítik továbbá, hogy 2008. április 17. napján megtartott lakossági fórumon megjelent, a Vezeték nyomvonala mentén ingatlantulajdonnal rendelkező vagy egyéb jogcímen ott élő személyek egyhangúlag elutasították a Vezeték feszültségszintjének megemelését, felhívták Vezeték tualjdonosának jelenlevő képviselőit a Vezeték kiváltására irányuló alternatív lehetőségek kimunkálására, továbbá döntést hoztak érdekeik védelmében történő közös fellépés szervezeti kereteinek létrehozásáról.

1. AZ EGYESÜLET CÉLJA

Az egyesület célje működési területén

1. minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel elérje a Szeged-Újszeged 120 kV-ra tervezett és részlegesen megépített de az 1973. június 8.-án kiadott engedélytől eltérően ezidáig csak 22 kV-on üzemeltetett nagyfeszültségű légvezeték nyomvonalának áthelyezését olyan területre, ahol a Vezeték a nyomvonal mellett élők egészségét nem károsítja és azt nem is veszélyezteti illetve a nyomvonal melletti ingatlanok forgalmi értékén nem csökkenti. Amennyiben ez nem lehetséges.
2. minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel elérje a vezeték kiváltását más olyan műszaki megoldással (pl. földkábel) amely a jelenlegi szabad légvezetékhez képest a nyomvonal mellett élők egészségét nem károsítja illetve azt kevésbé veszélyezteti továbbá a nyomvonal melletti ingatlanok forgalmi értékét kevésbé csökkenti.
   Amennyiben ez nem lehetséges
3. minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel megakadályozza a Vezeték feszültségszintjének 22 kV feszültségszintet meghaladó feszültségszintre emelését.
4. minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel csökkentse a Vezeték nyomvonala mentén lakókat érő vagyoni és nem vagyoni károsodás mértékét
5. tagjait képviselje a fenti célok elérése érdekében folytatott tárgyalásokon valamint az egyesület céljaival kapcsolatos valamennyi peres és nemperes eljárásban.

2. AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE

Az egyesület fő tevékenysége: a helyi lakosság védelme a különböző káros, hátrányos környezeti hatásoktól, az eddig felismert vagy még fel nem fedezett környezetszennyezés megakadályozása, felszámolása a környezetvédelmi hatóságokkal együttműködve.

Az egyesület jelen alapító okirat 2. pontjában meghatározott célok elérése érdekében az alábbi tevékenységet valósítja meg:

1. a Vezeték létesítésével és eddigi működésével kapcsolatos információk összegyűjtése
2. a Vezeték létesítése és működése által okozott vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésének lehetséges jogi eszközei felmérése, az érdekérvényesítés jog lehetőségeiek - szükség esetén jogi szakért, ügyvéd bevonásával történő - feltárása
3. mérnökszakértő igénybevétele annak megállapítására, hogy a Vezeték nyomvonala mentén levő lakóingatlanokban a jelenlegi feszültségszinten illetve annak tervezett szintre történő felemelése esetén milyen elektromos illetve mágneses hatások keletkezhetnek
4. orvosszakértő igénybevétele annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy a Vezeték nyomvonala mentén lévő lakóingatlanokban élőkre a jelenlegi feszültségszinten illetve annak tervezett szintre történő felemelése esetén keletkező elektromos illetve mágneses hatások milyen egészségügyi kockázatot jelentenek.
5. ingatlanforgalmi szakértő igénybevétele annak tisztázására, hogy a Vezeték nyomvonala mentén lévő lakóingatlanok forgalmi értékét a Vezeték jelenlegi illetve tervezett feszültségszintje milyen mértékben befolyásolja.
6. szakértő igénybevételével a Vezeték nyomvonalának áthelyezésére illetve műszaki kiváltására vonatkozó konkrét javaslat kidolgozása
7. a b) - f) pontokban megjelölt szakértői vélemények tartalmáról a Tagok valamint a vezeték tulajdonosának tájékoztatása.
8. eljárások kezdeményezése, egyeztetések lefolytatása az érintett közigazgatási valamint önkormányzati szervek előtt.
9. kapcsolattartás a környezetvédelmi hatóságokkal és minden más tevékenység, amely a célok elérése érdekében szükséges

Az egyesület céljai elérése érdekében gazdálkodik vagyonával, szolgáltatásokat nyújt. Az egyesület nem gazdasági tevékenység végzésére jön létre, vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület célul tűzi ki továbbá, hogy jelen alapító okirat 2. pontjában meghatározott célok elérése érdekében az egyesület vagyonát gyarapítsa, ezt belső szellemi tőkével és a céljait előmozdító tevékenységgel, valamint külső támogatók segítségével kívánja megvalósítani.

3. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

Az Egyesület a következő tagsági formákat ismeri el:

• (egyéni) tag
• pártoló tag
• tiszteletbeli tag

Tagként felvehető minden természetes vagy jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában, és az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, rendszeresen fizeti a tagdíjat. Az egyesületbe való belépés önkéntes.

Az egyesület pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az, aki a belépési nyilatkozatban vállalja az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és/vagy anyagi támogatását. Pártoló tag jogi személy illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet.

Az egyesület tiszteletbeli tagjává választható az a személy, aki a környezet- vagy egészségvédelem, betegségmegelőzés terén kimagasló érdemeket szerzett. A Tiszteletbeli tagokat a Közgyűlés választja. A tiszteletbeli tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni.

Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.

Az egyesületi tagság tagfelvétellel kezdődik.

Az egyesületi tagság megszűnik:

• önkéntes kilépéssel
• törléssel a tagdíj, illetve a vállalt anyagi támogatás megfizetésének felszólítás ellenére történő elmulasztása esetén
• a tag halálával
• kizárással.

Az egyesületi tagok felvételéről az Elnökség dönt. Az elutasító döntést a jelentkezővel írásban kell közölni, amely döntés ellen a jelentkező az elutasító döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslati kérelemmel. A jogorvoslati kérelmet az egyesület elnökénél kell előterjeszteni, aki intézkedik a közgyűlés összehívásáról
Az önkéntes kilépést az Elnökségnél írásban kell bejelenteni, melyet követően az Elnökség intézkedik a tag törléséről a tagnyilvántartásból.

A tagdíjfizetés illetve a vállalt anyagi támogatás felszólítás ellenére történt elmulasztása esetén az Elnökség intézkedik a tag törléséről a tagnyilvántartásból.

Az Elnökség írásbeli és indokolt határozatával a tagok sorából kizárhatja azon tagot, akinek tevékenysége súlyosan veszélyezteti az egyesület céljainak elérését illetve aki olyan magatartást tanúsít, hogy az egyesület többi tagjától a továbbiakban nem várható el a vele való együttműködés. Az érintett tag a kizáró és törlő határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslati kérelemmel. A jogorvoslati kérelmet az egyesület elnökénél kell előterjeszteni, aki intézkedik a közgyűlés összehívásáról.

5. AZ EGYESÜLETI TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

Az Egyesület tagjainak jogai:

• a tag részt vehet az Egyesület rendezvényein, szavazati joggal rendelkezik.
• a tagok bármely tisztségre megválaszthatók, amennyiben magyar állampolgársággal rendelkeznek és nincsenek eltiltva közügyek gyakorlásától. Kiskorú tag életkorának megfelelő tisztségre választható.
• a tagok részt vehetnek a Közgyűlés munkájában
• a tagok véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az Egyesületet érintő bármely kérdésben, az Egyesület felügyelő szervénél indítványozhatják az Egyesület jogszabályba illetőleg az Egyesület Alapszabályába vagy más szabályzatába ütköző határozatok megsemmisítését
• részesülhetnek az Egyesület által nyújtott kedvezményekben
• az Egyesület vagyontárgyait külön megállapított szabályok szerint használhatják
• jogosultak az Egyesület működéséről és anyagi helyzetéről az Elnökségtől felvilágosítást kérni és kapni.

Az Egyesület tagjainak kötelességei:

• az Alapszabály betartása, az Egyesület vezető szervei határozatának végrehajtása
• a tagsági díj fizetése, melynek összegét a Közgyűlés határozza meg
• az Egyesület vagyonának megóvás
• az egyesületi célok előmozdítása érdekében lehetőségeihez és képességeihez mérten rendszeres egyesületi munka kifejtése.

A pártoló és tiszteletbeli tagnak szavazati joga nincs, tisztségre nem választható.

6. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

I. A Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésen valamennyi tag részt vehet. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok egyharmada ezt írásban kéri a napirendi ontok megjelölésével, vagy ha a felügyeleti szerv azt írásban indítványozza. A Közgyűlést az elnök hívja össze legalább évente egy alkalommal, a napirendi pontoktról előzetesen legalább 15 nappal írásban tájékoztatva a tagokat. A Közgyűlés nyilvános. A Közgyűléshatározatképes, ha a tagok több, mint fele jelen van.

Ha a szabályszerűen összehívott Közgyűlés nem határozatképes, az emiatt elhalasztott Közgyűlés 30 napon belül történő másodszori összehívása során az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára valóü tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat előzetesen tájékoztatták.

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados többség szükséges az Egyesület feloszlatásának valamint más egyesülettel történő egyesülésnek kimondásához, és az Alapszabály módosításához. Titkos szavazást kell elrendelni, a a jelenlevők fele kéri. Ez a szavazásra vonatkozó szabály érvényes az Egyesület minden szervére.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Egyesület megszűnésének, más egyesülettel történő egyesülésének kimondása, döntés egyesületi szövetségbe történő belépésről és kilépésről
• az Alapszabály megállapítása és módosítása
• az elnök és az elnökségi tagok megválasztása
• a tagsági díj összegének meghatározása
• az éves költségvetés és az Elnökség éves beszámolójának elfogadása.

A Közgyűlést az általa megválasztott elnök vezeti. A Közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet két résztvevő hitelesít aláírásával. A jegyzőkönyvet a titkár vagy az általa megbízott személy vezeti, melyben szerepelnek a Közgyűlés határozatai, tartalmazva a döntések tartalmát, időpontját, helyét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők arányát.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685.§ b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozója) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a tagnak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

II. Az Elnökség

Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az Egyesület tevékenységét és a gyakorlati munkát a közgyűlések között 7 tagú elnökség koordinálja, irányítja, ellenőrzi. Az Elnökség feladatait az Alapszabálynak és a Közgyűlés határozatainak megfelelően végzi. Az Elnökség jogosult dönteni minden olyan kérdésben, melyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés vagy más szerv hatáskörébe.
Az Elnökség évente legalább 2 alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze, az ülés időpontjáról, helyéről és a napirendi pontokról előzetesen tájékoztatva az érintetteket, az ülés előtt 7 nappal. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség tagjainak legalább 2/3-ának jelenléte esetén határozatképes. Határozatait egyszerű többséggel hozza. Az Elnökség ülésén jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet két résztvevő hitelesít aláírásával. A jegyzőkönyvet a titkár vagy az általa megbízott személy vezeti, melyben szerepelnek az ülés határozatai, tartalmazva a döntés tartalmát, időpontját, helyét és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők arányát.

Az Elnökség tagjai:

• az elnök (1 fő)
• titkár (1 fő)
• elnökségi tagok (5 fő)

Az Elnökség tagjait a Közgyűlés 5 évre választja meg. Az Elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.

Az elnökségi tagság megszűnik:

• önkéntes lemondással
• halállal
• az Egyesületből való kilépéssel
• az öt éves mandátum leteltével
• leváltással, a Közgyűlés leválthatja az Elnökség tagjait (az elnököt és a titkárt is ideértve), ha a tagok egyharmada azt a Közgyűlés előtt írásban kéri, és a leváltatást a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.

Az elnökség feladata és hatásköre:

• az Egyesület tevékenységének koordinálása
• az Egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtése, programok megszervezés és lebonyolítása
• bizottságok létrehozása, megszüntetése
• a bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megbízása, az adott testületek tagjai véleményének figyelembe vételével, a megbízások visszavonása, ha a tisztségviselő tisztségéből eredő vállalt feladatainak nem tesz eleget
• a Közgyűlés előkészítése
• az éves beszámoló és költségvetés tervezet elkészítése

Az Elnökség feladatait az Alapszabály rendelkezései valamint a Közgyűlés határozatai szabják meg. Tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek számot adni.

Tisztségviselők:

Az Egyesület képviseletre jogosult tisztségviselői az elnök és a titkár. A tisztségviselők a polgári jog általános szabályai szerinti képviseleti joggal rendelkeznek.

Az elnök

• jogosult önállóan képviselni az Egyesületet
• vezeti és szervezi az Elnökség munkáját
• összehívja a Közgyűlést
• előkészíti a Közgyűlésre az egyesületi beszámolót
• irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, irányítja az Egyesület gazdálkodását
• munkáltatói jogkört gyakorol a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint
• intézkedik és dönt a Közgyűlés által hatáskörébe utalt ügyekben
• rendszeresen és tevékenyen részt vesz az Egyesület feladatainak meghatározásában a határozatok előkészítésében és végrehajtásában
• jogosult és köteles az Egyesület érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni
• gondoskodik arról, hogy a gazdasági ügyintézés mindenkor a törvényeknek és rendelkezéseknek megfelelően történjen
• akadályoztatása esetén helyettesítésére teljes jogkörrel a titkár jogosult

Az elnök feladatainak egy részét - képviseleti jog kivételével - az Egyesület bármely tagjára átruházhatja.

A titkár

• jogosult önállóan képviselni az Egyesületet
• részt vesz az Egyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában
• jogosult és köteles az Egyesületet érintő körülményeket, észrevételeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatokat terjeszthet az Elnökség elé.

Bizottságok

Az Egyesület feladatainak eredményesebb megvalósítása érdekében az elnökség az Egyesület tagjai sorából szükség szerint bizottságokat hozhat létre, illetve működtethet. A bizottságok vezetőit és tagjait az Elnökség bízza meg az adott feladat elvégzésére. A bizottságok az Elnökség irányítása és ellenőrzése mellett az Egyesület munkaprogramjával egyeztetett munkaterv alapján öntevékenyen működnek.

7. AZ EGYESÜLET ANYAGI FORRÁSAI ÉS GAZDÁLKODÁS

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, az a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre kell fordítania.

Az Egyesület bevételei:

• az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól kapott támogatás, adomány
• az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
• a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel
• a tagdíj
• egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel
• a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az Egyesület költségei:

1. a tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
2. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)

Az Egyesület nyilvántartásaira a hatályos könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

Az Egyesület tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok tagdíjat kötelesek fizetni, egyebekben saját vagyonukkal az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

Az Egyesület pénzeszközeit számlán kezeli. A bankszámla felett az Elnök (Dr. Bálint Gyula, an: Fehér Irén, lakcím: 6726 Szeged, Töltés u. 29.) a Titkárral (Fackelmann Istvánné, an: Becker Veronika, lakcím:6723 Szeged, Eperjesi sor 17.) együttesen rendelkezik.

8. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület megszűnik, ha:

• feloszlatását a Közgyűlés kétharmados többséggel kimondja
• más társadalmi szervezettel egyesül
• a felügyeleti szerv feloszlatja
• a felügyeleti szerv megállapítja megszűnését

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület jogi személy.

Az Egyesület működésével kapcsolatos - jelen okirat által nem részletezett kérdésekben - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadók.

NYILATKOZAT

Az “ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT” Környezetvédelmi Egyesület nyilatkozik arról, hogy pártoktól független szervezet, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állított, és a későbbiek folyamán sem fog, továbbá kijelenti, hogy a politikai tevékenységet nem folytat.

Szeged, 2008. július 31.

 

Dr. Bálint Gyula

elnök

 

Alsó-Tisza-vidéki

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség

Hatósági Osztály

Szeged

Felső-Tisza part 17.sz.

Tisztelt Felügyelőség!

A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 9.) megbízásából az ETV-Erőterv Zrt. (1094 Budapest, Angyal u. 1-3) által benyújtott – Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték  ügyében  az „Élhető Környezetért” Egyesület képviseletében a számunkra rendelkezésre álló fellebbezési határidőn belül  bejelentem, hogy a Felügyelőség 2008. július 30. napján kelt 48.308-2-22/2008. számú határozatával szemben fellebbezést nem kívánunk bejelenteni, a határozatot

t u d o m á s u l       v e s s z ü k,

azonban mind a határozat rendelkező részét, mind pedig annak indokolását kérjük kiegészíteni azzal, hogy
a 314/2005. (XII.25.) Korm. sz. rendelet 3. számú mellékletének 75.) pontján túlmenően a hivatkozott rendelet 1. § (3) bek. d) pontjában írtak szerint a kérelmező által jelzett tevékenység várható környezeti hatásai azért is jelentősek, mert a létesítése óta 20-22 kV-on üzemeltetett  vezetéken  az eddigi feszültséget hatszorosára, 120 kV-ra kívánják felemelni.

Ezen kiegészítésnek álláspontunk szerint azért van jelentősége, mert  az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet  1973. június 8. napján kelt  4416/57-1973. számú vezetéki engedélyének kiadása óta több mint 35 év telt el és az eltelt 35 év alatt soha senki, semmilyen hatóság nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta, hogy a kérdéses légvezeték ténylegesen képes-e a 120 kV-os feszültséget továbbítani folyamatos üzemeltetés céljából, miután az engedély szerinti vezeték teljesen soha nem készült el.

A hatszoros feszültségnövelés mindenképpen olyan jelentős környezeti hatásváltozás kiváltására alkalmas, amely azt kívánja, hogy a jelenleg érvényben lévő 2007. évi LXXXVI. törvényben írt szabályok szerint történjen meg k i é p í t é s é n e k    b e f e j e z é s e      e s e t é n  a teljes vezetékrendszer építési-, üzemeltetési- és használatbavételi engedélyezési eljárása.

A fentieken túlmenően a DÉMÁSZ Hálózatelosztó Kft-nek a fenti határozattal szemben bejelentett fellebbezésére az alábbi

é s z r e v é t e l e k e t    t e s s z ü k :

A DÉMÁSZ Hálózatelosztó Kft. (a továbbiakban: DÉMÁSZ) a fellebbezésében lényegében főként arra hivatkozik, hogy a kérdéses légvezetékre a már említett, 1973. június 8. napján kelt jogerős 4416/57-1973. számú határozat alapján érvényes vezetékjogi engedéllyel rendelkezik.
Nekünk ezzel kapcsolatosan más az álláspontunk, ugyanis az akkor  - 1994. augusztus 5. napjáig -  hatályban volt 1962. évi IV. törvény 11. § (2) bekezdése a következőket tartalmazza:

„A vezetékjog megszűnik, ha a villamosmű üzembentartója a vezetéket

a.) az engedélyezéstől számított 5  éven belül nem építi meg,

b.) a megépített vezetéket véglegesen lebontja.”

A törvény idézett rendelkezéséből az következik, hogy csak abban az esetben érvényes a DÉMÁSZ hivatkozott vezetéki engedélye, amennyiben az adott nyomvonalon a kérdéses légvezetéket a tartozékaival együtt az engedélyezési tervnek megfelelően legkésőbb 1978. június 8. napjáig kiépítették, mert egyébként a DÉMÁSZ által annyira hivatkozott, 4416/57-1973. számú vezetéki engedély a törvény rendelkezésénél fogva már nem érvényes.

A magunk részéről állunk elébe, hogy a DÉMÁSZ bizonyítsa be, hogy 5 éven belül megépítette az engedélyezett vezetéket, aminek azonban ellentmond:

-          A másolatban mellékelt engedély keltezésénél látható feljegyzés tanúsága szerint 1976. május 10-én adták csak át az engedélyt a kiviteli terv elkészítéséhez és nem valószínű, hogy közel 3 évi várakozás után akkora lendületet kapott volna a vezeték építése, hogy az ténylegesen elkészülhetett a jogszabály által megkívánt 5 éven belül,

-          Feltehetőleg ilyen jelentős beruházás elkészítését követően átadás-átvételi eljárásra is sor került. Annak ellenére, hogy a DÉMÁSZ által a fellebbezésben írt azon megállapítással nem szállunk vitába, hogy az akkor hatályos törvény szerint nem kellett külön engedélyezési eljárást lefolytatni, nagyon jól tudjuk azt, hogy ennél kisebb volumenű építkezések befejezése után is mindig kötelező volt átadás-átvételi eljárás lefolytatása.
Feltehetőleg jelen esetben is sor került ilyenre, csak a DÉMÁSZ-nak nem áll érdekében az erre vonatkozó okiratokat rendelkezésre bocsátani, hiszen ezzel elismerné, hogy az engedély megadásától számított 5 éven belül nem valósította meg a vezeték kiépítését.

-          Ha még netán a DÉMÁSZ azt tudná bizonyítani, hogy az eddig használt vezetékrendszert 5 éven belül elkészítette, ez akkor sem változtat azon a tényen, hogy a hivatkozott engedély már nem érvényes, ugyanis a jelen ügyben  a Felügyeletnél, mint  környezethasználó  által   előterjesztett  előzetes vizsgálat  iránti kérelemhez mellékelt P.237550/0001-9. számú tervekből egyértelműen megállapítható, hogy az eddig kiépített 6,8 km hosszú vezetékszakaszhoz még hozzá kell építeni egy 229 m-es és egy 224 m hosszú távvezeték szakaszt, ugyanis a 33 db tartóoszlopból álló távvezeték 9. és 10. oszlopa között a légvezetéket a mai napig nem húzták át és az eredeti tervekben a Szőregi útra tervezett 120 kV-os transzformátorállomást meg sem építették.

Tehát egyértelműen megállapítható, hogy soha nem készült el a 4416/57-1973. számú határozatban  megjelölt légvezeték, így az arra adott   v e z e t é k j o g i    e n g e d é l y  a   t ö r v é n y n é l    f o g v a    é r v é n y é t   v e s z t e t t e .

A mondottakból következően teljesen alaptalan a DÉMÁSZ fellebbezésének az ezzel összefüggésben előadott valamennyi hivatkozása és az Egyesületünk nem csak a jelen környezetvédelmi hatóság előtt kívánja megtámadni a hivatkozott vezetékjogi engedély érvényességét, hanem külön eljárásban  a Magyar Energia Hivatal előtt is.

Sajnálatos módon a jelen ügyben eljárt szakhatóságok közül, az ANTSZ Békéscsabán székelő Dél-alföldi Regionális Intézete és a Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője, mint építésügyi szakhatóság, álláspontunk szerint részben a DÉMÁSZ megtévesztő magatartása, részben pedig a felületes munkavégzés következtében a 7.2 km hosszú vezetékszakaszt nem egységesen vizsgálva téves, megalapozatlan álláspontra helyezkedett, amikor nem emeltek kifogást a kérelmezett beruházás ellen, illetve  szakhatósági hozzájárulást adtak a kérdéses beruházás megvalósítására.

Az  ANTSZ-nek eszébe sem jutott helyszíni szemlét, vagy helyszín bejárást tartani, illetve azt vizsgálni, hogy a 7.2 km-es vezeték környezetében élők egészségét mennyiben veszélyezteti az addigi hatszorosára növelt magasfeszültség és hogy az 1970-es évek óta hányan építkeztek az előírt biztonsági övezeten belül érvényes építési engedéllyel, továbbá hogy az elmúlt 35 év alatt a tudomány annyit fejlődött, hogy az addig ismert és elfogadott határértékek felülvizsgálata napjainkban éppen szükségessé válik.

Azt állítja a DÉMÁSZ a fellebbezésében, hogy a kérdéses légvezeték által érintett terület nem
minősíthető „sűrűn lakott” területnek. Nem hát, ha igaza lenne a DÉMÁSZ-nak abban, hogy itt csupán arról van szó, hogy a már említett 229 m-es, valamint egy 224 m-es szakasz kiépítésére kerül sor.  Nyilvánvalóan nem ezt a kis területet kell figyelembe venni, hanem azt, hogy az érintett több mint 7 km-es szakasz Újszeged ún. belvárosának szélén halad, ahol a vezetéki engedély kiadása óta számtalan új épületet építettek és a lakósok száma az engedély kiadása óta lényegesen növekedett, amit annakidején nyilvánvalóan nem is tudtak figyelembe venni. Most pedig ha valóban üzembe kívánják helyezni 120 kV-on ezt a vezetékszakaszt, nyilvánvalóan „sűrűn lakott” területen vezet át a légvezeték, ami álláspontunk szerint ad abszurdum, arról nem is beszélve, hogy Szegednek a legkiemelkedőbb és legféltettebb kertvárosrészének ún. belvárosi területe az, amit érint a vezeték.

Ki fogja vállalni annak a következményét, ha valamilyen üzemzavar miatt akár több százan megsérülnek, vagy meghalnak. A tervező a P.23.7550/0005/0.számú tervben csak a „koronakisülés” veszélyét említi meg, míg a magasfeszültség által indukált elektromágneses tér káros hatásaival kapcsolatban csak 1970. és 1989. év közötti orvosi adatokkal, ismeretekkel dolgozik. Úgy látszik a tervező ott ragadt, amikor 1973-ban megadták az engedélyt.

Mellékelten becsatoljuk a Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára, dr. Szente Magdolna által a Városüzemeltetési Bizottság egyik tagjának felkérésére készített szakértői véleményt, amelyből megállapítható, hogy a 120 kV-os, vagy azt meghaladó nagyfeszültségű vezetékek környezetében az elektromágneses tér még akkor is rákkeltő hatású, ha az egyébként a szabványban előírt értékeket nem haladja meg. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2001. évben kiadott közleményében rákkeltőnek minősíti az ilyen elektromágneses tereket és ezt a megállapítását a WHO a későbbiekben végzett tudományos kutatások alapján  2007. évben kiadott újabb közleményében meg is erősítette.

A kifejtettekből következően megalapozatlan a tervező azon állítása, hogy az emberek életét, azaz a légvezeték közvetlen környezetében élők egészségét a tervezett 120 kV-os magasfeszültség nem veszélyezteti. Igenis veszélyezteti, mint ahogy az a WHO közleményeiben szerepel (amit egyébként az Internetről saját maguk is lehívhatnak), arról nem beszélve, hogy jelen esetben egy olyan veszélyhelyzet kialakulásával találhatjuk magunkat szemben, amely nem 1 vagy 2 év alatt, hanem több, akár 10-20 év alatt fejti ki egészségkárosító hatását, amit viszont lehetetlen szakértői módszerekkel, vagy eszközökkel megnyugtató módon, megalapozottan vizsgálni, megállapítani, vagy előre prognosztizálni.

Az utóbb mondottakra tekintettel messzemenőkig egyetértünk a környezetvédelmi hatóság azon vizsgálati szempontjával, hogy a légvezeték kiváltása földkábel elhelyezésével  adhatna megfelelő megoldást.

Nem vitatjuk, hogy a DÉMÁSZ számára ez jelentős többlet költséggel jár, de annak lehetősége sem kizárt, hogy ezt a helyzetet megfelelő, célirányos pályázatot benyújtva  Európa Unióss támogatás elnyerésével  lehetne megoldani, finanszírozni és nem kellene a magasabb költségek miatt a DÉMÁSZ által szolgáltatott áram díját az egyébként érvényes árhoz képest felemelni. Erre tekintettel indítványozzuk, hogy a környezetvédelmi határozatban hatástanulmányi szempontként az esetleges uniós támogatás lehetőségének vizsgálata is szerepeljen.

Egyebekben mindenben osztjuk a környezetvédelmi hatóság határozatának rendelkező részében megfogalmazott hatásvizsgálati dokumentáció szempontjait, mert az valóban az embereket embernek tekinti és nem állatnak, kísérleti nyúlnak. Köztudomású, hogy a Hortobágyon az ott élő madarak életterének biztosítása, életének védelme érdekében az ottani magasfeszültségű légvezetékeket földkábelben helyezték el.  Úgy tűnik, hogy a Hortobágyon jobb madárnak lenni, mint emberként Szegeden élni.

Szeged, 2008. szeptember 11.

Tisztelettel:

dr. Bálint Gyula

egyesületi elnök

szeptember 8, 2008

 

Iktatószám:48.308-2-25/2008.

Előadó: Dr. Balthazár Éva

Tárgy: DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., Szeged-ÚJszeged 120 kV-os távvezeték előzetes vizsgálat

DÁMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.

Szeged
Klauzál tér 9.

6720

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatom, hogy a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. részére kiadott 48.308-2-22/2008. sz. határozat ellen benyújtott fellebbezést a 2008. szeptember 12-én kelt levelünkkel felterjesztettük az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez.

Kapja:

1. Címzett
2. Élhető Környezetért Egyesület, Szeged, Töltés u. 26  6726
3. ATI-KTVF, Irattár

Szeged, 2008. szeptember 12.

 

Csókásiné dr. Király Anikó s.k.
hatósági igazgatóhelyettes

szeptember 11, 2008

 

Országos Környezetvédelmi
Természetvédelmi és
Vízügyi Főfelügyelőség

1539

Budapest

Mészáros u. 58/a

Tárgy: beadvány

Ügyszám: 48.308-2-22/2008

Tisztelt Főfelügyelőség!

Az „ÉLHETŐ KÖRNYEZETÉRT” Környezetvédelmi Egyesület (6726 Szeged, Töltés u. 26.) – csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőnk útján - az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előtt folyamatban volt hatósági eljárásban az első fokú hatóság 48.308-2-22/2008. sz. határozatával szemben  a Démász Hálózati Elosztó Kft. kérelmező által 48308-2-26 iktatószám alatt benyújtott 2008. augusztus 19. napján kelt fellebbezésben foglaltakra hivatkozással az alábbi

beadványt

terjesztjük elő

Kérjük a Tisztelt Főfelügyelőséget, mint másodfokú hatóságot, hogy a hivatkozott számú első fokú
határozatot helybenhagyni, és a kérelmező fellebbezését elutasítani szíveskedjék.

Álláspontunk szerint az első fokú hatóság az előzetes vizsgálati eljárás által indokolt mértékben feltárta a
döntéshozatalhoz szükséges tényeket, az alapján megalapozott és jogilag helyes határozatot hozott. A határozat indokolása kellő részletességgel rögzíti a döntéshozatalnál figyelembe vett szempontokat és tényeket.

A kérelmező fellebbezésében a tudatos csúsztatás eszközével megkísérli az általa tervezett beruházást egy
meglévő magasfeszültségű vezetékhálózat jelentéktelen kiegészítéseként feltüntetni, mintha az eljárás kizárólag a kérelemben megjelölt néhány száz méter hosszúságú vezetékről szólna.

Ezzel szemben az első fokú hatóság helyesen rögzíti határozatában, hogy a kapcsolódó (részben megépített)
távvezeték, illetve a tervezett új transzformátorállomás, valamint a tervezett feszültségszint-növekedés miatt a beruházás hatásterülete jelentősen túlmutat a kérelemben megjelölt vezetékszakaszon.

A kérelmező minden eljárásban és minden nyilatkozatában folyamatosan úgy hivatkozik a részben megépült „Szeged-Újszeged 120 kV-os vezetékre” mint egy érvényes engedély alapján létező és működő hálózatszakaszra, amelynek mindössze egy hiányzó vezetékszakaszát kell megépíteni.

A kérelmező feltehetően bízik abban, hogy ha fenti csúsztatást elég sokszor és elég sok helyen hangsúlyozza, akkor azt igaznak fogadják el.

A valóságban a kérelmező által megjelölt 1973.06.08. napján az Állami energetikai és energiabiztonsági Felügyelet által 4416/57-1973 sz. vezetékjogi engedélyben megjelölt 120 kv-os távvezeték a mai napig nem valósult meg, ezért a – a kérelmező állításával ellentétben – nem létezik érvényes engedéllyel működő 120 kV-os légvezeték az alábbiak miatt:

- a DÉMÁSZ Rt. jogelődje a hivatkozott engedély keltétől számított 5 éven belül nem építette meg az engedélyben megjelölt vezetékrendszert, ezért az akkor hatályban volt 1962. évi IV. tv. 11. § (2) bek. alapján a vezetékjog megszűnt

- A DÉMÁSZ Rt. az engedélyben megjelölt vezetéket nemhogy 5 éven belül, de a mai napig sem építette meg az engedély szerinti nyomvonalon és tartalommal, hiszen akkor nem volna szükség jelen hatósági eljárásra

- A DÉMÁSZ Rt. által részben megépített vezetékszakaszt a hivatkozott vezetékjogi engedélyben meghatározott 120 kV-os feszültségszinten soha nem vették használatba, az a jelenleg megépített elemekkel kérelmező állítása szerint megépülése óta 22 kV-on üzemel.

Egyesületünk határozott álláspontja szerint, egy lánc nem tekinthető láncnak, ha abból láncszemek hiányoznak.

A kérelmező által hivatkozott vezetékszakasz akkor lenne engedély alapján működő hálózat, ha az az engedély szerinti tartalommal elkészült volna.

Ennek megítélése szempontjából közömbös, hogy mekkora szakasz (hány oszlop és hány méter vezeték) nem készült el az engedélyben megjelöltekhez képest, mint ahogy az is közömbös hogy az elkészült szakaszt miért nem az eredetileg tervezett feszültségszintre építették meg.

Fentiekkel ellentétes értelmezés oda vezetne, hogy ha a kérelmező az engedélyben meghatározott nyomvonalon az elmúlt 30 évben csak egyetlen oszlopot állított volna fel, akkor is hivatkozhatna arra, hogy az engedélyben foglalt vezetékrendszer 30 éve megépült, csak „hiányosan”

Mindezek alapján az első fokú hatóság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelem mellékletét képező dokumentáció tárgyát képező vezeték hatásai nem önmagukban vizsgálhatók és vizsgálandók, hanem a tervezett beruházás céljával, a megépítendő transzformátorállomással, valamint ezen beruházások meglevő vezetékszakasszal való összekötését követően a beruházó által tervezett mintegy hatszoros feszültségszint-emeléssel együtt.

Kérelmező fellebbezésében arra hivatkozik, hogy a „sűrűn lakott terület” nem olyan szempont, amely a
kapcsolódó körülmények vizsgálata nélkül megalapozhatná a hatásvizsgálat szükségességét.

A 314/2005 (XII.25.) Korm rendelet 5. sz. melléklete szerint a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai közé tartozik:

2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen

a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;

b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége;

c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:

ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,

cb) védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei,

cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,

cd) sűrűn lakott területek,

ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek.

A jogszabály nyelvtani értelmezése szerint a „sűrűn lakott terület” fogalma valóban az abszorpciós kapacitás pontban alpontban szerepel. A jogszabályszerkesztés logikájából következik, hogy a jogszabályalkotó a teljesség igénye nélkül fel kívánt sorolni néhány olyan esetet, ahol az abszorpciós kapacitás vizsgálata különösen indokolt.

Kérelmező ugyanakkor fellebbezésében figyelmen kívül hagyja, hogy az abszorpciós kapacitásra vonatkozó alpont a „2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége” pontban levő felsorolás része. A számozás logikájából egyértelműen következik, hogy a szempontrendszer elemei egymással a többen a kevesebb (halmaz – részhalmaz) viszonylatában állnak.

Vagyis a hatóság, ha úgy ítélete meg, hogy a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek
érzékenyek a beruházásra, akkor ez önmagában megalapozza a hatásvizsgálat elvégzésének elrendelését.

Az első fokú hatósághoz eljutott lakossági bejelentések és kezdeményezések egyértelműen igazolták a hatóság számára azt az - egyébként köztudomású – tényt, hogy a telepítési helyen illetve a hatásterületen (amelybe fentiekben kifejtett indokok miatt a vezeték részben meglevő 6800 m. hosszúságú szakasza és az újonnan épülő szakaszok is beletartoznak) élő emberek ellenzik egy olyan részben megépült vezeték továbbépítését és feszültségszint-emelését, amely vezeték a ma hatályos szabályok alapján ezen a nyomvonalon ezen  technológiával már nem valósítható meg, azaz a hatásterület érzékeny a beruházásra.

Jelen esetben az első fokú hatóság fenti ponton belül utalt cd) alpontra, de fent kifejtett okok miatt ezen hivatkozás nélkül is megalapozott lenne határozata.

A hivatkozott cd) alpont kapcsán kérelmező fellebbezésében sérelmezi, hogy a határozat a sűrűn lakott terület fogalmának alkalmazhatóságára vonatkozó adatokat (az ott élők számának meghatározását) nem
tartalmazza.

A 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 50 §. (3) bekezdése szerint: A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

A sűrűn lakott terület fogalmát jogszabály nem határozza meg, vagyis az a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értelmezendő olyan mérlegelés, amely véleményünk szerint fellebbezésében nem támadható eredményesen. Az pedig nyilvánvalóan köztudomású tény, hogy a vezeték meglevő és tervezett részei, azaz a hatásterület jelentős része Újszeged lakóövezeti része, ahol egymás mellett, a meglevő, illetve tervezett vezetéktől néhány méterre lakóházak állnak.

Úgy gondoljuk, fenti köztudomású tények népszámlálási adatok nélkül is megalapozzák az első fokú határozatban rögzített megállapítást, hogy a hatásterület sűrűn lakott terület.

A kérelmező kifogásolja továbbá az első fokú hatóságnak a 2.a) pontra (a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;) hivatkozását ismételten megpróbálva úgy beállítani az ügyet, mintha az kizárólag 229 m vezetékről szólna. Az a körülmény, hogy a korábbi vezetékszakaszok engedélyezésénél és megépítésénél teljességgel figyelmen kívül hagyták a tájképi jellemzőket még véletlenül sem jelenti azt, hogy a 30 évvel később eljáró hatóság ne érvényesíthetne tájképvédelmi szempontokat. Ha egy vezetékrendszer a tájképi megjelentést rombolja, akkor azt rombolja egészében és elemeiben is. Meglehetősen sajátos hatósági álláspont lenne azt mondani: „mivel a megépült szakaszok tájképrombolóak, akkor  engedélyezzük további 229 m  tájképromboló szakasz megépítését.”

Amint arra az első fokú hatóság is helyesen hivatkozik, a Rendelet 5. sz. melléklete a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai közé sorolja a várható környezeti hatások jellemzőit, különösen:

a) területi kiterjedésük és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;

b) országhatáron történő átterjedésük lehetősége;

c) összetettségük, bonyolultságuk (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);

d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;

e) nagyságuk, erősségük;

f) bekövetkezésük valószínűsége;

g) tartósságuk, gyakoriságuk, visszafordíthatóságuk (figyelembe véve az elkerülésükre,
csökkentésükre tehető intézkedéseket);

h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke.

Vagyis a kérelmező által kifogásolt hivatkozáson túlmenően a rendelet 5. sz. mellékletének 3. pontjában foglaltak szerint is indokolt volt az előzetes hatásvizsgálat elrendelése, tekintettel arra, hogy a kérelmező által tervezett beruházást követően több ezer ember lakóhelyiségei kerülnek a 120 kV-os légvezeték biztonsági övezetébe, amely nyilvánvalóan káros, de legalábbis zavaró hatást gyakorol az ott élőkre.

Fenti körülményekkel a kérelmező pontosan tisztában van, hiszen a kérelmező megbízásából eljárt ETV-ERŐTERV Zrt. által 2008.03.10 napján 237550/0031/2008. szám alatt illetve 2008.04.28. napján P237550/0056/2008. számon benyújtott beadványból egyértelműen megállapítható, hogy a nyomvonal mellett élők érzékenységét a kérelmező is elismerte. A kérelmező a ”minél kisebb érintettség” érdekében előbb korrigálta a nyomvonalat, majd később olyan technikai megoldást választott (a vezetők törzsre feszítése), amellyel a lakóingatlanok a biztonsági övezetén kívülre kerültek.

Ugyanakkor a kérelmező megpróbálja lényegtelen körülményként kezelni és figyelmen kívül hagyni azt a
vitathatatlan tényt, hogy a vezeték biztonsági övezetében az építési hatóság által kiadott jogerős építési engedélyek alapján több száz lakóház áll, ezek egy része már a 1973 előtt is létezett.

A fellebbezés az előírt hatásvizsgálati dokumentáció hatóság által meghatározott tartalmi elemeit is kifogásolja:

A távvezeték jelenlegi állapota és az alkalmazandó vezeték kapcsán értelmezhetetlenek a kérelmező kifogásai, hiszen az a tény hogy ő, illetve megbízottja az eljárás során nyilatkozott a feszültségszintről, illetve az alkalmazandó vezetékre vonatkozó elképzelésekről, nem jelenti azt, hogy a hatóság fenti kérdések vizsgálatára a tények és a tervezett megoldások indokoltságának különös részletességű alátámasztására ne
írhatná elő hatásvizsgálat készítését. A kérelmező nyilatkozata nyilvánvalóan nem azonos a nyilatkozatban foglalt állítások hatásvizsgálati alátámasztásával.

A fellebbezés 2.2 pontja meglehetősen abszurd jogértelmezéssel utal arra, hogy a beruházás  emberekre gyakorolt hatásának vizsgálata nem tartozik az első fokú hatóság feladatkörébe. Ennek alátámasztására utal a z 1995. évi LIII. Tv. (Ktv.) 2. §-ában foglaltakra.

A kérelmező álláspontja szerint az emberek nem képezik részét a környezetnek (?!?)

Ugyanakkor a Ktv. a törvény céljának és hatályának meghatározásakor fenti véleménnyel homlokegyenest
ellenkező jogalkotói álláspontot tükröz.

A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az
egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére és elősegíti

a) akörnyezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentését, károsodásának megelőzését, a károsodott környezet javítását, helyreállítását;

b) az emberi egészség védelmét, az életminőség környezeti feltételeinek javítását;

c) a természeti erőforrások megőrzését, fenntartását, az azokkal való ésszerű takarékos és az erőforrások megújulását biztosító gazdálkodást;

d) az állam más feladatainak a környezetvédelem követelményeivel való összhangját;

e) a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést;

f) a lakosság kezdeményezését és részvételét a környezet védelmére irányuló tevékenységben, így különösen a környezet állapotának feltárásában, megismerésében, az állami szerveknek és az önkormányzatoknak a környezet védelmével összefüggő feladatai ellátásában;

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed:

a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére;

b) az e törvényben meghatározottak szerint, a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységre.

Kérelmező fellebbezésében kifejtett álláspontja szerint a vezeték közvetlen közelében élő emberek nem minősülnek élő szervezetnek (?!?)

Ugyanakkor a törvény értelmező rendelkezései a környezet fogalmát is meghatározzák. Eszerint:

4. § E törvény alkalmazásában

1. környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

2. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

Ha kérelmező álláspontjával ellentétben ki merjük jelenteni, hogy az ember része azt élővilágnak, az
élővilág pedig a jogszabály szerint környezeti elem, akkor ebből a formállogika alapvető használatával az következik, hogy az ember része a környezetnek.

Fentiekből következően a hatóság nem lépte túl hatáskörét az embereket, mint a környezet részét érő hatások vizsgálatára (is) előírt kötelezéssel. Ugyancsak nem felel meg a valóságnak, hogy az első fokú hatóság figyelmen kívül hagyta vagy felülbírálta volna az ÁNTSZ szakhatósági állásfoglalását.

Ugyanis a hivatkozott szakhatóság –egyébiránt megalapozatlan, az elmúlt évek tudományos kutatásait és az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének az ügyben kiadott jelentéseit figyelmen kívül hagyó, ezért szakmailag álláspontunk szerint téves -  állásfoglalása csupán annyit tartalmaz, hogy a tervezett villamosítás nem okoz a környezetvédelmi engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és település-egészségügyi hatásokat.

Ezen állásfoglalás nem jelenti azt, hogy a hatásterületen élőket nem érik káros vagy zavaró hatások. (Ilyen
állásfoglalást az ÁNTSZ hatáskör hiányában nem is adhatott).

Mindezekből következően abból, hogy az ÁNTSZ mint szakhatóság úgy ítélte meg, a beruházás nem jelent olyan egészségügyi behatást, amely egyértelműen kizárná a beruházás megvalósítását, nem következik az, hogy a hatóság ne írhatná elő ezen hatások vizsgálatát.

A fellebbezés 2.3 pontja a legjellemzőbb példája a kérelmező valótlan tényállításainak és csúsztatásainak.

A fellebbező állításaival ellentétben – mint azt már kifejtettük - a vezeték nem került megépítésre az
engedélyben foglalt tartalommal, sosem lett üzembe helyezve 120 kV-on. A kérelmező által tervezett beruházás – bármennyire is szeretné ezt elhitetni – nem egy hiányzó vezetékről szól, hanem egy félkész rendszer befejezéséről és eddigiekhez képest hatszoros feszültségszinten történő működtetéséről, vagyis a teljes hálózat jelentős fejlesztéséről.

Ebből következően a hatóságnak igenis joga, sőt kötelessége vizsgálni, hogy a beruházás következtében megvalósuló környezeti terhelés-növekedés mennyiben egyeztethető össze a hatályos belföldi, illetve nemzetközi normákkal, illetve jogosult a kérelmezőt annak megvizsgálására kötelezni, hogy más alkalmazott technológiával hogyan lehet csökkenteni a
környezetet érő káros, illetve zavaró hatások mértékét.

Mindezekre figyelemmel ismételten kérjük a Tisztelt Főfelügyelőséget, mint másodfokú hatóságot, hogy a
hivatkozott számú első fokú határozatot helybenhagyni, és a kérelmező fellebbezését elutasítani szíveskedjék.

Szeged, 2008. szeptember 12.

Tisztelettel

Élhető
Környezetért

Környezetvédelmi
Egyesület

Képv:

Dr. Hajász
Bertalan

Ügyvéd

 

Szeged Megyei Jogú Város

Címzetes Főjegyzője

Szeged

Széchenyi tér 11.sz.

Tisztelt Főjegyző Úr!

Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat, illetve  Főjegyzőként Ön, mint építés-ügyi szakhatóság érintett a Szeged – Újszeged 120 kV-os távvezetékkel kapcsolatos környezetvédelmi hatóság előtti eljárásban és az elsőfokú hatá-rozatból is kaptak, a szélesebb tájékoztatásuk érdekében mellékelten megküldjük a kérelmező fellebbezését, az arra általunk adott észrevételeket tartalmazó beadványunkat.
Kérem, ha tehetik a beadványunkban foglaltakat olvassák el, mert abban fejtjük ki részletesebben, hogy miért tartjuk már érvénytelennek a DÉMÁSZ Rt. által hivatkozott 4416/57-1973. számuú vezetékjogi engedélyt. Úgy gondoljuk, hogy ezzel kapcsolatosan Önöknek is ki kell alakítaniuk az álláspontjukat, mert az esetleges újabb szakhatósági engedély kiadása iránti kérelem elbírálásánál ezt is figyelembe kell venni.

Bár még nem telt le a 30 napos ügyintézési határidő, örömmel vettük volna, ha a 2008. augusztus 26.-i keltezésű bejelentkezésünkre, majd  a 2008. szeptember 8.-án írt levelünkre  reagáltak volna.

Most egy újabb határidő járt le /2008. szeptember 15./ és őszintén szólva várjuk az Önök jelentkezését, hogy a DÉMÁSZ Rt. milyen megoldási lehetőségről tájékoztatta a Polgármester Urat. Amikor dr.Botka László polgármester urat meghívtuk a 2008. július 31.-i alakuló közgyűlésünkre, s őt a Városüzemeltetési Irodától Vaskeba György képviselte, ő magával hozta és rendelkezésünkre bocsátotta a DÉMÁSZ Rt. igazgatójának levelét, amelyben az igazgató úr vállalta, hogy az említett határidőig részletesebb számításokat fognak végezni és talán addig a hatástanulmány is el fog készülni.

Várjuk a korábbi és a jelen levelünkre a válaszukat, illetve szíves tájékoztatásukat a fenti kérdéskörben!

Szeged, 2008. szeptembert 18. napján

Tisztelettel:

dr. Bálint Gyula

egyesületi elnök

szeptember 12, 2008

 

Oszágos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

Ügyszám: 14/5133-18/2008

Előadó: dr. Varga Eszter

Tárgy: Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték hatásvizsgálatra utalása

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 48.308-2-22/2008. iktatószámú határozatát a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 1.) fellebbezése alapján felülvizsgáltam.

H A T Á R O Z A T

I.              Az első fokú határozatot megsemmisítem, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítom.

II. Az elsőfokú hatóság jelen határozatom alapján, a Démász Hálózati Elosztó Kft-nek (6720 Szeged, Klauzál tér 1.) 125.000, -Ft (százhuszonötezer forint) jogorvoslati igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszatéríteni.

E határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számított 30 napon belül a Csongrád Megyei Bírósághoz címzett, de az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz 3 példányban benyújtott keresettel lehet kérni.

I N D O K O L Á S

Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) jelen eljárásban felülvizsgált határozatával a Démász Hálózati Elosztó Kft. (a továbbiakban Kft.) megbízásából az ETV-Erőterv Zrt által benyújtott- Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték - tervdokumentációban leírt tevékenység előzetes vizsgálati eljárásában megállapította, hogy a tárgyi tevékenység környezetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatással jár. A fentiek alapján a tevékenység környezetvédelmi engedélyezéséhez hatásvizsgálatot kell végezni és 2 éven belül a dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani.

A határozat ellen a Kft. Fellebbezést nyújtott be.

Fellebbezésében előadta, hogy a Rendelet 5. (2) bekezdés d) pontja alapján a Felügyelőség egyrészt az előzetes vizsgálat eredményének, másrészt a Rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével állapítja meg, hogy a tervezett tevékenységből származhatnak-e jelentős környezeti hatások, és ennek megfelelően határoz a további engedélyezési eljárásról. A Ket. 72. (1) bekezdés ec) pontja szerint a mérlegelési jogkörben hozott határozatnak  az indoklásban tartalmaznia kell a mérlegelésben szerepet játszott szempontokat és tényeket.

A határozat indoklása az előzetes vizsgálat tényleges eredményére, ill. az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmára azonban nem tér ki, mindössze annyit rögzít, hogy az érintett ingatlantulajdonosok tiltakoznak a tevékenység ellen.

A Felügyelőségre irányadó további mérlegelési szempontokat a Melléklet tartalmazza. Az Indoklás ezek közül egyrészt a 2. cd) pontot (”Sűrűn lakott területek”) emeli ki, 5-10 ezer lakosban megjelölve a hatásterületen élő emberek számát. Az Indoklás azonban nem tér ki rá, hogy a 230 m hosszúságú vezetékszakasz hatásterületén élők számát mire alapozva állapította meg. A “sűrűn lakott terület” nem olyan szempont, amely a kapcsolódó körülmények (a tevékenységnek a telepítési hely abszorpciós kapacitására gyakorolt potenciális szennyező hatásának) vizsgálata nélkül önmaga megalapozhatná a környezeti hatásvizsgálat szükségességét.

Az Indoklás hivatkozik továbbá a Melléklet 2. a) pontjára (”a táj érzékenysége”) figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy a távvezeték további - már elkészült - szakasza szintén légvezeték, így egy oszlopköz kábelként történő kiépítése semmilyen érdemi hatást nem fejtene ki a tájképre. Emellett a Szeged- Újszeged távvezetéken túlmenően más szabadvezetékes hálózatok is létesültek már az övezetben, így a tájképi megjelenést nem befolyásolja egy újabb, rövid nyomvonalú szakasz kiépítése.

A határozat rendelkező része 5 pontban állpítja meg a hatásvizsgálati dokumentáció speciális tartalmi szempontjait.

Az 1. pont szerint  a dokumentációban meg kell adni, hogy a távvezeték jelenleg milyen feszültségszinten működik, és szükség van-e vezetékcserére a feszültségszint emelése következtében. A 2. pont azonban részben megválaszolja az 1. pontban feltett kérdéseket, mivel leírja, hogy “Jelenleg 20 kV-on (…) üzemelő” távvezetékről van szó. Az 1. pont második részkérdésére pedig a beruházó képviselője, az ETV-ERŐTERV Zrt. már nyilatkozott a 2008. Július 22-én a Felügyelőség székhelyén tartott tárgyaláson (ld. jegyzőkönyv 2. o.-on a beruházó nyilatkozatának utolsó bekezdése).

A 2. pont szerint a hatásvizsgálatnak be kell mutatnia a beruházásnak, illetve a teljes távvezetéknek a környezetre és az ott élő emberekre gyakorolt hatását. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. Törvény (Kvt.) 2. §-a alapján a Kvt. hatálya kiterjed a környezetre és a környezetet terhelő, veszélyeztető stb. tevékenységre. A tevékenység emberekre gyakorolt hatásának vizsgálata, azaz a környezet-egészségügyi tevékenység nem tartozik a Felügyelőség hatáskörébe. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. XI. törvény 4. (2) bekezdése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv (azaz az ANTSZ) sugáregészségügyi tevékenységébe tartozik az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos környezeti követelmények érvényesítése. Az ANTSZ szakhatósági állásfoglalásában kifogást nem emelt a létesímény ellen, és az állásfoglalás indoklásában (határozat 4. o.) megállapította, hogy a tervezett villamosítás nem okoz környezet- és településegészségügyi hatásokat. A határozat rendelkező részének 2. pontja azért jogszabálysértő, mert egyrészt hatáskör hiányában tett kötelezést, másrészt felülbírálta a szakhatóság állásfoglalását.

A 3. pontban a teljes távvezeték földfelszín alá helyezésének vizsgálatát írja elő a határozat, anélkül, hogy a Felügyelőség erre hatáskörrel rendelkezne. A távvezeték ugyanis az Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet 4416/57-1973. számú jogerős engedélye alapján - eleve 120 kV-os feszültségszintre - alapján létesült, és a Felügyelőség a már több mint 30 éve működő távvezeték esetleges környezetvédelmi hatásáról semminemű tényt vagy körülményt nem hozott fel a határozatban. Ennek megfelelően a Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban nem rendelkezhet egy már működő létesímény felülvizsgálatáról.

A 4. pontban a határozat a Rendelet 6. számú melléklet 4. af) és ag) pontjaiban foglaltak vizsgálatát írja elő, a Tisza közelségére hivatkozva. Ezzel szemben a tevékenység semmilyen vonatkozásban nem érinti a Tisza folyót, helyszíne attól több kilométeres távolságban található. A meglévő távvezeték fizikai paraméterei, nyomvonala nem változik, a vonuló madarak tevékenységét a változatlan távvezeték nyilvánvalóan nem befolyásolja.

Végül a határozat az 5- pontban a tervezett Szőregi alállomás elhagyásának vizsgálatát írja elő. Ezzel szemben az alállomás nem is tartozik a Rendelet hatálya alá, ezért a Felügyelőség - hatáskör hiányában - nem is foglalhat állást azzal kapcolatban.

A fent kifejtett indokok alapján a határozat jogszabálysértő, nyilvánvalóan megalapozatlan, ezért elsődlegesen kérte a határozatot megváltoztatását, másodlagosan pedig a határozatot megsemmisítését és a Felügyelőség új eljárásra lefolytatására utasítását.

A fellebbezés részben alapos.

A másodfokú eljárásban az Élhető Környezetért Környezetvédelmi Egyesület képviseletében eljáró dr. Hajász Bertalan ügyvéd “beadvánnyal” élt a Főfelügyelőséghez, melyben kérte a fellebbezés elutasítását. Beadványában előadta, hogy a kérelmező által megjelölt, az Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet által 4416/57-1973 sz. vezetékjogi engedélyben megjelölt 120 kV-os távvezeték a mai napig nem valósult meg ezért a - kérelmező állításával ellentétben - nem létezik érvényes engedéllyel működő 120 kV-os légvezeték. Tekintettel arra, hogy a DÉMÁSZ Rt. jogelődje a hivatkozott engedély keltétől számított 5 éven belül nem építette meg az engedélyben megjelölt vezetékrendszert, ezért az akkor hatályban volt 1962. évi IV. tv. 11. § (2) bek. alapján a vezetékjog megszűnt. A fellebbező állításaival ellentétben a vezeték nem került megépítésre az engedélyben foglalt tartalommal, sosem lett üzembe helyezve 120 kV-on. A kérelmező által tervezett beruházás nem egy hiányzó vezetékről szól, hanem egy félkész rendszer befejezéséről és eddigiekhez képest hatszoros feszültségszinten történő működtetéséről, vagyis a teljes hálózat jelentős fejlesztéséről.

Lényegében a beadványában megállapítja, hogy az első fokú hatóság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelem mellékletét képező dokumentáció tárgyát képező vezeték hatásai nem önmagukban vizsgálhatók és vizsgálandók, hanem a tervezett beruházás céljával, a megépítendő transzformátorállomással, valamint ezen beruházások meglévő vezetékszakasszal való összekötését követően a beruházó által tervezett mintegy hatszoros feszültségszint-emeléssel együtt. Álláspontja szerint a hatóságnak kötelessége vizsgálni, hogy a beruházás következtében megvalósuló környezeti terhelés-növekedés mennyiben egyeztethető össze a hatályos belföldi illetve nemzetközi normákkal, illetve jogosult a kérelmezőt annak megvizsgálására kötelezni, hogy más alkalmazott technológiával hogyan lehet csökkenteni a környezetet érő káros, illetve zavaró hatások mértékét.

Mindezekre tekintettel beadványában kérte a határozat helybenhagyását.

A rendelkezésemre álló iratokból az alábbiakat állapítottam meg.

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (a továbbiakban R.) rendelkezései szerint:

5.§ (1) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó - és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12-15. §-ok szerint kapott - észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja.

(2) a felügyelőség a határozatában

a) a csak az 1. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit;

b) a csak a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 8. számú melléklet figyelembevételével meghatározza az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;

c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról;

d) a 3.számú mellékletben szereplő tevékenység esetén megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint

da) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint, dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásáról, vagy összekapcsolásáról;

db) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;

dc) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, megállapítja, hgy a tevékenység mely a Kvt. 66.§-ának (1) bekezdése d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket;

e) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

f) ha az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok merült fel, ennek a tényét rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.

Megállapítottam, hogy az R. 3. sz. melléklet 75. pontja szerint villamos légvezeték 20 kV-tól (ha nem tartozik az 1. sz. mellékletbe) a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.

Ennek megfeleően a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. benyújtotta az ERŐTERV Zrt. által készített vizsgálati dokumentációt.

A dokumentációból megállapítható, hogy a tervezett Újszeged 120/20 kV-os transzformátor állomás primer oldali 120 kV-os energia betáplálása a Szeged Öthalmi út- Szeged Észak meglévő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték 9-es számú oszlopáról leágazó, részben kiépített kétrendszerű 120 kV-os távvezetékkel történik. Ezen távvezeték meglévő 9-10 számú oszlopai között áram- és védővezető sodronyok nincsenek felszerelve. A dokumentáció a 9-10 sz. oszlopok közötti szakasz kiépítésének, üzemeltetésének környezeti hatásait vizsgálja.

A A dokumentációban foglaltakból megállapítható, hogy a tervezett távvezeték nyomvonala belterületet vesz igénybe. Országos jelentőségű védett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet nem érint. Az R. 5. számú melléklet 2. pontjában előírt szempontok vizsgálata szerint jelen tevékenység nem jár jelentős kötnyezeti hatással. Táj- és természetvédelmi szempontból a megvalósítás nem kifogásolható, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt.

Vízvédelmi szempontból megállapítható, hogy a beruházással érintett terület környezetében felszíni vízfolyás nem helyezkedik el. Az elsőfokú határozat a beruházáshoz kapcsolódó, meglévő, működő távvezeték Tiszához való közelségével indokolja a hatásvizsgálat elvégzésének szükségességét. A jelen kérelem tárgyát képező tevékenység semmilyen formában nem érinti a Tiszát, ill. annak hullámterét. A dokumentációhoz mellékelt 1:15000 méretarányú térkép alapján megállapítható, hogy a kérelem tárgyát képező  konkrét tevékenységet a Tiszától mintegy 2,5 km távolságra fogják végezni. Ennek alapján indokolatlan a veszélyeztetett és várhatóan károsodó természeti értékekre, erőforrásokra hivatkozva előírni a hatásvizsgálati dokumentáció elkészítését.

A beruházás védett, vagy védelemre tervezett felszín alatti vízbázist nem érint. A tevékenység sem a telepítés, sem a működés idején nem jár vízfelhasználással, szennyezett vizek keletkezésével. Vízvédelmi szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatásának nincs indoka.

Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy a 120 kV-os távvezeték mind a megvalósítás, mind az üzemeltetés időszakában nem jár jelentős környezeti hatással. A Kormányrendelet 5. számú melléklete a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai között említi a tevékenység jellemzőit, különösen a telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladékok mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét. A dokumentációból megállapítható, hogy az építés időszakában EWC 13 főcsoport olajhulladékok, EWC 15 főcsoport hulladékká vált csomagolóanyagok, EWC 17 főcsoport építési és bontási hulladékok keletkezése várható. Veszélyes hulladékok keletkezésével nem kell számolni. Az építés idején keletkező hulladékok gyűjtéséről, ártalommentes elhelyezéséről a kivitelező felelős építésvezetője vállalja a felelősséget. Az üzemelés időszakában hulladék keletkezésével nem kell számolni. Hulladékgazdálkodási szempontból - tekintettel a Kormányrendelet 5. számú mellékletében rögzítettekre - nincs szükség környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elkészítésére.

Zajvédelmi szempontból megállapítható, hogy a környeztvédelmi előzetes vizsgálat 6.8. pontja szerinti ismert üzemi zajmérések értékei határértékek alatt vannak. A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szerinti, az üdülőhelyekre éjszakára megengedett 35 dB határérték teljesül. Zajvédelmi szempontból tehát nem indokolt a hatásvizsgálat elvégzése.

Levegőtisztaság-védelmi szempontokból megállapítható, hogy légszennyező anyag kibocsátást egyrészt az építéshez kapcsolódó közlekedés, ill. a munkagépek működése okoz. A dokumentáció számításokat tartalmaz a munkagépek és berendezések várható kibocsátására vonatkozóan. Az eredményekből látható, hogy a beruházási fázisban kialakuló légszennyezés a térség jelenlegi immissziós értékeit lokálisan, csak kis mértékben, a beruházás idején, átmenetileg növeli meg. A várható környezeti hatás nem jelentős. A dokumentáció javaslatokat tartalmaz a fellépő légszennyező hatás mértékének csökkentésére.

Az üzemelés légszennyező anyag kibocsátással nem jár, bejelentés köteles pontforrás létesül. A távvezeték működését számítógépes rendszer vezérli és felügyeli, helyszíni ellenőrzést max. negyedévente, ill. hibajavításkor igényel. Az ezzel kapcsolatos, közlekedésből származó légszennyezés elhanyagolható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a környezeti hatásvizsgálat elvégzése (tekintettel a R. 5. számú mellékletében előírt szempontokra is) nem indokolt.

A fentiek alapján megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság határozatának meghozatalakor nem volt figyelemmel az R. 5. számú mellékletben megfogalmazott, a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai 1-3. pontokban megfogalmazottakra. A rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg, hogy döntésénél mérlegelte-e a leírt szempontokat.

A Főfelügyelőség a másodfokú eljárás során megkereste az Oszágos Tisztifőorvosi Hivatalt, amely OTH 5329-5/2008. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:

„ A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzár tér 9.) kérelmére a Szeged-Újszeged 120 kV távvezeték 9-10. oszlopai között kialakítandó kétrendszerű 120  kV távvezeték szakasz létesítéséhez az ETV-ERŐTERV Zrt. (1094 Budapest, Angyal u 1-3.) által készített kiegészített előzetes vizsgálati dokumentáció (P237550/0008/0, 2008. március hó) alapján közegészségügyi szempontból hozzájárulok.

Indokolás: Az elsőfokú eljárás során közreműködő, az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 1510-6/2008. sz. közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásával a tervezett létesítmény kiegészített előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadta.

Az elsőfokú hatóság állásfoglalásával egyetértek.

Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a távvezeték alatt sehol sem várható a megengedett határérték lakosságra vonatkozó túllépése a hálózat komoly terheltsége mellett sem. Az EU elővigyázatossági elvét szem előtt tartva az új, módosított nyomvonal tervezését tartom támogathatónak, mely a lakosság 50 Hz-es mágneses terheltségét érdemben mérsékli a megelőző változathoz képest.

A fellebbezés nem érinti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat állásfoglalását.

Másodfokú szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló  2004. Évi CXL törvény, valamint a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján adtam meg.”

A másodfokú eljárás során megkeresett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/0431/001/2008. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:

„ A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján történt megkeresésre tekintettel a rendelet 4.  § (1) a) pontjában, valamint 12. sz. mellékletének 1)b) pontjában foglaltakra az alábbi állásfoglalást adom.

Az érintett területen egyedileg védett műemlék, műemléki jelentőségű terület, illetve jelenlegi tudásunk szerint nyilvántartott régészeti lelőhely nem található, ezért Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Irodája úgy nyilatkozott, hogy a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan örökségvédelmi szempontból észrevételt nem tesz, ezen nyilatkozat tartalmát fenntartom.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet 1. § (2)

a) pontja és a 2. § (5) bekezdése alapján ilyen esetben a Hivatal nem jár el szakhatóságként, azonban a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvényben (Kövt.) foglaltak alapján felhívom a figyelmet arra, hogy amenyiben a tervezett fejlesztés földmunkái során régészeti emlék vagy régészeti lelet kerül elő, erről a Kövt. 24. §-a alapján a területileg illetékes múzeumnak (Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma, Móra Ferenc Múzeum 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.) bejelentést kell tenni. „Régészeti anyag előkerülése esetén a munkálatokat fel kell függszteni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, és lehetőséget kell biztosítani a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására.”

A másodfokú eljárás soránmegkeresett Csongrád megyei FöldhivATAL 10.164-2/2008. számon a Szegedi Körzeti Földhivatal 10.795-2/2008. sz. szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta.

A másodfokú eljárás során megkeresett Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal 3868/2008. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:

„Szeged MJV Jegyzőjének 35197-2/2008. számú, és az azt kijavító 35197-3/2008. számú szakhatósági hozzájárulását helybenhagyom azzal, hogy a 35197-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásból elmarad az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekátalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Engr.) 5.

§ (25 bekezdésére hivatkozás, helyébe a 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (Hkr.) 1/B. § (2) bekezdése lép.

Indoklás: Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásban hivatkozott Engr. 5. § (5) bekezdése azon szakhatóságokra vonatkozik, amelyek az építésügyi hatósági eljárásban működnek közre szakhatóságként. Az építésügyi szakhatósági eljárásra a Hkr. 1/B. § (2) bekezdése vonatkozik.

A szabályozási tervre figyelemmel a távvezeték, mint nyomvonalas létesítmény építésügyi érdeket nem sért, helyesen adta ki az elsőfokú szakhatóság a hozzájárulását a környezetvédelmi hatósági eljárásban. A téves jogszabályi hivatkozás a másodfokú szakhatósági állásfoglalással javítható volt, nem volt szükség a szakhatósági eljárás megismétlésére.

A másodfokú építésügyi szakhatóság hatáskörét a 393/2007. (XII. 27.) Kormányrendelettel módosított 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. § (3 ) bekezdése állapítja meg.”

A fentiek alapján megállapítottam, hogy a Felügyelőség megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Ket.) 72. § -ában  foglalt indokolási kötelezettségét, tárgyi paragrafushely (1) bekezdésének ea.) pontja alapján ugyanis a határozatnak tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.

Az új eljárás során a Felügyelőség tegyen eleget a fentiekben foglalt kötelezettségének, és döntése kialakításánál vizsgálja az R. 5. számú mellékletének 1-3 pontjaiban megfogalmazott, a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait.

A fentiekre figyelemmel az elsőfokú hatóság határozatát, a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 105. § (2) bekezdése alapján megsemmisítettem, és az elsőfokú hatóságot új eéjárás lefolytatására utasítottam.

A Ket. 105. § (4) bekezdése szerint a megismételt eljárásban az első fokon eljárt hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indoklása köti.

Határozatom bírói felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja, a bíróság illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvény (Pp.) 326. § (4) bekezdése állapítja meg.

A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjának visszatérítéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyíi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján döntöttem.

Budapest, 2009. február. 3.

Dr. Filotás Ildikó

Főigazgató megbízásából

Dr. Takács Margit sk.

Főosztályvezető

E határozatról értesülnek:

1. Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügíi Felügyelőség,

valamint az elsőfokú hatóságon keresztül:

2.) Mindazok, akik az elsőfokú határozatot kapták, valamint

3) dr Hajász Bertalan ügyvéd

4.) Országos Tisztifőorvosi Hivatal

5.) Dél-alföldi regionális Közigazgatási Hivatal

6.) Csongrád Megyei Földhivatal

7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

8.) Irattár

szeptember 18, 2008

 

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Szám: 48.308-2-22/2008.

Ea.: Filakné Enyedi Andrea (összefogó)

Dr. Balthazár Éva

Tárgy: DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft, Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték hatásvizsgálatra utalás

H A T Á R O Z A T

A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 9.) megbízásából az ETV-Erőterv Zrt. (1094 Budapest, Angyal u. 1-3.) által benyújtott - Szeged- Újszeged 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték - tervdokumentációban leírt tevékenység előzetes vizsgálati eljárásában megállapítom, hogy a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz melléklet 75. pontja szerinti „villamos légvezeték 20 kV-tól ” tervezett tevékenység környezetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatással jár.

A fentiek miatt a tevékenység környezetvédelmi engedélyezéséhez hatásvizsgálatot kell végezni és jelen határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül a felügyelőségre benyújtani.

A benyújtandó hatásvizsgálati dokumentációnak a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében foglalt általános tartalmi követelményeket kell tartalmaznia, emellett víz- és talajvédelmi, hulladékgazdálkodási, zajvédelmi, valamint levegővédelmi szempontból az általános tartalmi követelményeken túl a következők különös részletességgel történő kidolgozása szükséges:

1. Mivel a beruházás hatásterülete jelen dokumentáció tárgyát képező vezeték (229,6 m) önálló hatásterületén - a kapcsolódó távvezeték és az épülő transzformátor állomás miatt - túlmutat, a hatásvizsgálati dokumentációban meg kell adni, hogy a távvezeték jelenleg mekkora feszültséggel működik, valamint a hálózati feszültségszintjének 120 kV-ra történő emelésével a tartóoszlopokon a jelenlegi vezeték marad vagy új vezetéket kell elhelyezni.

2. Részletesen be kell mutatni a beruházással érintett vezeték és - mint kapcsolódó létesítmény - a jelenleg 20 kV-on, de a beruházás megvalósulását követően 120 kV-on üzemelő nagyfeszültségű távvezeték által létrehozott térerősségnek a környezetre, az ott élő emberekre gyakorolt hatását, az esetleges egészségkárosító hatás kockázatának csökkentésére tervezett intézkedéseket.

3. Meg kell vizsgálni a beruházással érintett vezeték, illetve a távvezeték földfelszín alatti elhelyezésének megoldási lehetőségét.

4. A dokumentációban meg kell vizsgálni a jogszabály 6. sz. melléklet 4af) és ag) pontjában foglaltakat, tekintettel a kapcsolódó távvezeték Tiszához való közelségére, amely a vonuló madarak útvonalának vezetésében kiemelkedő szerepet játszik.

5. Meg kell határozni, hogy a tervezett transzformátor nélkül a rendszer 120 kV-on üzemeltethető-e.

Szakhatóságok állásfoglalásai:

1.    ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének 1510-6/2008. sz. állásfoglalása:

“Alsó - Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére, a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 9.) megbízásából, a Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték létesítés kiegészített kérelme ügyében indult előzetes vizsgálati eljárásban, szakhatósági kifogást nem emelek.”

2.    Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Iroda 490/1256/2008. sz. állásfoglalása:

” A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. megbízásából a Szeged-Újszeged 120 kV-os vezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték előzetes vizsgálatára vonatkozó mellékelt dokumentációt (Új nyomvonal rajz) megvizsgálva az alábbiakat nyilatkozom:

Az esetlegesen elkészítendő környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan örökségvédelmi szempontból kikötéseket nem teszek.

Állásfoglalásom a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet 4.§ (1) bekezdésén alapul.”

3. Szegedi Körzeti Földhivatal 10795-2/2008. sz. állásfoglalása:

A Szegedi Körzeti Földhivatal az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Osztály által benyújtott „Szeged-Újszeged, 120 kV-os távvezeték 9-10. Oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték “ előzetes vizsgálati eljárásával kapcsolatos ügyében

termőföldvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadja.

A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság határozata ellen nyújtható be.

4. Szeged MJV Önkormányzat Jegyzőjének (Építési Iroda) 35197-4/2008. sz. állásfoglalása:

„Hivatkozott számú megkeresésére építésügyi szakhatósági hozzájárulást adok, a kiegészített, Szeged-Újszeged, meglévő 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték előzetes vizsgálati dokumentációja tárgyú, az ETV-ERŐTERV Zrt. P237550/0204/A munkaszámú műszaki tervdokumentációja szerinti nyomvonalas jellegű beruházáshoz a helyszínrajzon feltüntetett nyomvonalra, az alábbi kikötésekkel:

1. A feleslegessé vált közműveket és létesítményeit a közmű üzemeltetője köteles eltávolítani.

2. A kivitelezés befejeztét követően a közterületet az eredeti állapotának megfelelően helyre kell állítani.

3. Az építési munka végzése során keletkező építési törmelékeket, hulladékokat el kell szállítani. Szeged város közigazgatási területén a kijelölt törmeléklerakó hely a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telep.

A beruházó köteles:

1. A város területén folyó közmű és mélyépítési munkák megkezdésének és befejezésének várható időpontját a munkák megkezdése előtt 15 nappal a Központi Közmű és Közterületi Nyilvántartónak (továbbiakban KKNY) bejelenteni.

2. Minden új létesítényről elkészíttetni a nyilvántartáshoz szükséges geodéziai, illetve szakági műszaki adatokat tartalmazó bemérési jegyzőkönyvet.

3. Szeged Megyei Jogú Város Központi Közmű és Közterületi nyilvántartását a Geodéziai és Térképészeti Rt. Szegedi Osztálya vezeti.

Tájékoztatásul közlöm, hogy a lakossági bejelentésben foglaltak figyelembe vételére jelen szakhatósági hozzájárulása megadása során az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakításról és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 5. § (5) bekezdése szerint azt vizsgálja, hogy a tervezett beruházás az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az Országos Településrendzési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet, valamint az 59/2003. (XII. 5.) Kgy. rendelettel jóváhagyott Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának megfelel-e.

Ezen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít a létesítéséhez szükséges egyéb hozzájárulások és engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.”

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Orzságos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezet-védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A jogorvoslati eljárás díja a befizetett szolgáltatási díjtétel 50%-a, azaz 125. 000 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát.

A határozat fellebezés hiányában a kézhezvételtől számított 16. napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik.

I N D O K O L Á S

A DÉMÁSZ hálózati Elosztó Kft. (6720 szeged, Klauzál tér 9.) megbízásából az ETV-ERŐTERV Zrt. (1094 Budapest, Angyal u. 1-3.) a Szeged-Újszeged, 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték megépítésére vonatkozóan a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálati kérelmet nyújtott be a felügyelőségre 2008. január 23-án.

Az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, 250. 000,- Ft-ot a felügyelőség számlájára befizette.

A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Kor. rendelet 3.sz. melléklete 75. pontja szerint (villamos légvezeték 20 kV-tól) a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgélat köteles.

A tervezett a tevékenység célja: a tervezett Újszeged 120/20 kV-os transzformátor állomás ellátása, Szeged város megnövekedett energiaigényének fedezése.

Az érintett terület Szeged Megyei Jogú Város belterülete, amely Natura 2000 hálózatnak, védett természeti területnek nem része. A kapcsolódó távvezeték azonban keresztezi a Tisza folyót, amely az országos ökológiai hálózat része, a hullámtere természeti terület, ugyanakkor jelentős része lakóövezeten halad keresztül.

A tervezett Újszeged 120/20 kV-os transzformátor állomás  (Szőregi út) primer oldali 120 kV-os energia betáplálása a Szeged Öthalmi út- Szeged Észak meglévő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték 9-es számú oszlopáról leágazó, részben kiépített kétrendszerű 120 kV-os távvezetékkel történik.

A rendelet 3. számú mellékletében szereplő tevékenység a jogszabály 5. § (2) bekezdés szerint: a felügyelőség ..,,da) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány…tartalmi követelményeit.”

A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait.

Az 5. számú melléklet 2. cd) pontjának előírása szerint: ” A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen ...cd) sűrűn lakott területek”, valamint a melléklet 3. h) pontja, amely „a végső hatásviselőket (ember, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke” alapján a hatásterületen élő emberek (közel 5-10 ezer lakos) is hatásviselőként veendők figyelembe. A hatásterületen élők beruházással szemben megmutatkozó érzékenysége vitathatatlan, melyről felügyelőségünkhöz is eljuttattak beadványt.

Fentieket indokolja a rendelkező részben tett 2. és 4. pont vizsgálata, amely alapján a vezeték föld alatti elhelyezésével a területen élő emberek érzékenységi szintje jelentősen csökkenthető.

A földfelszín alatti vezeték elhelyezése az 5. számú melléklet 2. pont ” A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen …a) a táj érzékenysége, tekintettel a … tájképre” alapján szintén vizsgálandó, hiszen a nagyfeszültségű légvezeték nagy távolságból is a tájképet meghatározza, arra kedvezőtlen hatással bír.

A lakóövezet érintettsége miatt 2008. február 29-én dr. Farkas Judit az ügyben érintett ingatlantulajdonosok képviseletében beadványt nyújtott be több hatósághoz, köztük a felügyelőséghez is. A beadvány szerint a lakóközösség nem ért egyet a távvezeték tervezett nyomvonalával, mert nem látják bizonyítottnak, hogy a beruházásnak nincs egészségkárosító hatása. A felügyelőség erről értesítette az ügyfelet és érintett szakhatóságokat.

Tekintettel a lakossági tiltakozasra, a beruházó kétszer is megváltoztatta az érintett vezeték nyomvonalát. A szakhatóságok az ismételt megkeresés alapján továbbra is hozzájárultak a terdokumentáció elfogadásához.

A 2008. július 22-én tartott előzetes tárgyaláson az önkormányzat jelen lévő képviselője szerint a lakossági jelzések alapján azonban az önkormányzat is támogatja a hatásvizsgálat végzését, annál is inkább, mivel tudomásunk szerint egy transzformátort be kell építeni, mert a rendszer jelenleg nem alkalmas 120 kV vitelére.

Az előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a benyújtott észrevételek alapján megállapítottam, hogy a tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatása jelentős lehet, ezért a tevékenység környezetvédelmi engedélyezéséhez hatásvizsgálatot kell végezni és azt 2 éven belül be kell nyújtani.

A szakhatóságok állásfoglalásainak indoklása:

1. ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének állásfoglalása:

” Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tárgyi ügyben szakhatósági állásfoglalást kért Regionális Intézetünktől. A benyújtásra került kiegészített dokumentáció áttanulmányozása során megállapítottuk, hogy az környezetegészségügyi szempontból kellően kidolgozott, lehetővé teszi a tervezett  létesítmény kialakítása és üzemelése során felmerülő hatások megítélését. Az előzetes vizsgálati tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett villamosítás nem okoz a környezetvédelmi engedély kiadásához való hozzájárulást kizáró környezet- és településegészségügyi hatásokat, ezért a dokumentációt elfogadom.

Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdésére figyelemmel, a környezeti hatásvizsgálati és az egyes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, valamint 12. számú melléklet 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Kormányrendelet 21. § (2) bekezdés a) pontjában biztosított hatósági jogkörben, a 2. számú mellékletben megállapított illetékességgel adtam ki, alkalmazva a KET vonatkozó előírásait.”

2. Szegedi Körzeti Földhivatal állásfoglalása:

” A fenti iktatószámon a Szegedi Körzeti Földhivatalhoz benyújtásra került az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi felügyelőség Hatósági Osztály által mellékelt

“Szeged-Újszeged, 120 kV-os távvezeték 9-10. Oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os Távvezeték” előzetes vizsgálati eljárásával kapcsolatos ügyirat.

Felhívjuk a kérelmező figyelmét, hogy amennyiben termőföld más célú hasznosítására kerülne sor, úgy a termőföld igénybevétele előtt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján az illetékes körzeti földhivataltól köteles kérni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését, egyszeri földvédelmi járulék megfizetése mellett! A szakhatósági állásfoglalás a környezet védelméről szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályyairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján lerült kiadásra.

A jelen állásfoglalás csak az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség Hatósági Osztály által mellékelt “Szeged-Újszeged, 120 kV-os távvezeték 9-10. Oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték” előzetes vizsgálati eljárásával kapcolatos ügyiratra vonatkozik, nem használható fel és nem is helyettesíti az egyéb kapcsolódó engedélyezési eljárásokat.”

A jogszabály 4. § (2) bekezdés szerinti tárgyalásra 2008. Július 22-én került sor, melyen a felügyelőség tájékoztatta a tervezőt a döntéséről.

A határozatot a jogszabály 5. § (2) bekezdése da) pontja alapján hoztam meg.

A felügyelőség htáskörét és illetékességét a 437/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg.

A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdése és a 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam.

A jogorvoslati eljárás díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján állapítottam meg.

Kapja:

1. DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft., Szeged, Klauzár tér 9.

1. ETV-Erőterv Zrt, Budapest, Angyal u 1-3. 1094

3. ÁNTSZ Dél- alföldi Regionális Intézete, Békéscsaba, Pf. 77. 5601

4. Szeged MJV Önkormányzati Jegyzője, szeged, széchenyi tér 11.

5. Körzeti Földhivatal, Szeged, Kálvária sgt.41-43.

6. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi iroda Szeged, Pf.:902

7. Dr Farkas Judit, Szeged, Bal fasor 59. 6726

8. ATI_KTVF, Hat. Nyt.

9. ATI-KTVF, Irattár

Szeged, 2006. Július 30.

Kardos Sándor

Igazgató megbízásából

Csókásiné dr. Király Anikó s. k.

Hatósági igazgatóhelyettes

február 25, 2009

 

Készült: 2008. április 17-én 17.00 órakor a Fő Fasori Általános Iskolában.

 

Téma: A Töltés utcai magasfeszültségű vezeték

 

Jelen vannak:

-         Farkasné Pocsai Blanka  8. vk. önkormányzati képviselő

-         Kósa János Városüzemeltetési Iroda munkatársa

-         Horváth Attila Építési Iroda munkatársa

-         Ottmár László DÉMÁSZ

-         Bodrogi Attila DÉMÁSZ

-         Tamás Zoltán Ádám Budapesti Műszaki Egyetem

-         Dr. Kocsis Zsolt Jegyzői Iroda munkatársa, jegyzőkönyvvezető

-         Jelenléti ív szerinti  közvetlenül  érintett lakosok

 

 

Farkasné Pocsai Blanka: Köszönti a megjelenteket és megnyitja a fórumot. A téma a Töltés utcai magas feszültség vezeték sorsa. A fórum célja, hogy a lakosok, a szakértők és az Önkormányzat munkatársai leüljenek, beszéljenek a problémáról és próbáljanak megoldást találni. Bemutatja a meghívottakat, majd ismerteti a forgatókönyvet: először a DÉMÁSZ tartana egy rövid prezentációt, ezt követően kérdések következnek, végül meghallgatnák a szakirodákat. Kéri a jelenlévőket, hogy tartsák be a parlamentáris formákat és amikor felszólalnak mutatkozzanak be.

 

Ottmár László: Rövid visszatekintésben elmondja, hogy az 1970-es években terveztek egy távvezetéket 120 kV-os feszültségre az akkori előírásoknak megfelelően. Hangsúlyozza, hogy minden előírást betartottak. A vezeték nem 120 kV-al lett üzembe helyezve, hanem csak 22 kV-al, mert akkoriban nem volt rá szükség. Most azonban megnőtt az energiaigény, ezért kell a 120 kV. Felkérték a Budapesti Műszaki Egyetem szakértőjét, hogy az elektromosság élettani hatásairól tartson egy rövid prezentációt.

 

Tamás Zoltán Ádám: Bemutatkozik. Elmondja, hogy sokszor keresték már meg hasonló problémával, és reméli, hogy előadása sok mindent tisztázni fog. Azzal kezdi, hogy rögzíti a határértékeket, mely szerint egész Kelet-Európában 0-300 Hz-en működhetnek az elektromos eszközök. Magyarországon a villamosenergia szolgáltatásra 50 Hz-et használnak. A kérdés az, hogy ez milyen hatással van a környezetre: rákkeltő-e, szaporodási-fejlődési rendellenességet okoz-e, és milyenek a neurobiológiai hatása?

Az 50 Hz kétféle erőteret kelt, amelyek az emberre is hatással vannak. A villamos erőtér küszöbértéke 5000 V/m, a mágneses erőtéré 120 mikroTesla. Mindezt a 63/2004. (III. 26.) ESCSM rendelet szabályozza.

 

Dr. Farkas Judit: Ez azt jelenti, hogy az emeleten az érték már 200 mikroTesla.

 

Farkasné Pocsai Blanka: Kéri, hogy hallgassák meg az előadót, egyben az előadót is kéri, hogy pörgesse fel az előadását.

 

Tamás Zoltán Ádám: Az 1973-ban érvényben lévő szabályozás szigorúbb volt, mint a mostani. A testáramsűrűség értéke 30 cm-es sugár esetén 2,36 mA. A monitor, a tv 1,26 mikroTesla értéket jelent, amely egy százada a megengedett értéknek. A vezeték által keltett mágneses erőtér a II. emelet magasságában 3 mikroTesla.

 

Dr. Farkas Judit: A DÉMÁSZ-tól kapott tájékoztatás szerint 1,8 m magasan 10-50 mikroTesla között lesz az érték. Mi a helyzet az emeleten a 8 méternyire benyúló vezeték esetén?

 

Tamás Zoltán Ádám: 1,8 m magasan az érték 3 mikroTesla.

 

Dr. Farkas Judit: A biológiai károsítás a teljesítménnyel arányos. Ha a vezetékben nincs teljesítmény, akkor nincs hatása. Nem a 120 kV-tól félnek a lakosok, hanem a teljesítménytől, mivel ez a károsító. A DÉMÁSZ nem válaszolt erre. Mi nem fogjuk tudni, ki lesz a felhasználó, mikor használja és milyen lesz a teljesítmény.

 

Tamás Zoltán Ádám: 8 m belógási szintén most mértek 0.2 mikroTeslát.

 

Farkasné Pocsai Blanka: Köszöni az előadást. A jövőbeni tervekről kérdezi a DÉMÁSZ-t.

 

Ottmár László: Elmondja, hogy a vezeték jelenleg 22 kV-tal üzemel, és jelentős szerepe van Újszeged ellátásában. A feszültségváltozás lassan növekvő módon fog jelentkezni, és ennek megfelelően fog egyre nagyobb teljesítmény átfutni a vezetéken.

 

Farkasné Pocsai Blanka: Összefoglalja a hallottakat, amelyek szerint nincs élettanilag káros hatása a vezetéknek.

 

Dr. Farkas Judit: Elmondja, hogy sokkolta az embereket a tájékoztatás. A szakirodalom szerint 120 kV alatt 1 mikroTesla az érték, ezért nem értik, hogy a DÉMÁSZ miért beszél 1,8 m magasságban 10-50 mikroTesla közötti értékről. A megadott értékeket figyelembe véve az I. emeleten 117 mikroTesláról, a II. emeleten 471 mikroTesláról lehet beszélni.

 

Bodrogi Attila: A DÉMÁSZ nevében elismerte, valószínűleg rossz adatokat írtak.

 

Farkas Józsefné: A telkek eladhatatlanná váltak, értéktelenek. Vegye meg őket a DÉMÁSZ.

 

Dr. Bóka Zsolt: Elmondja, hogy ilyen kérdéskörben vannak precedens ügyek. A Baranya Megyei Bíróság hozott egy ítéletet, amelyet 2007-ben a Pécsi Ítélőtábla jogerőre emelt. Ebben az ügyben egy 120 kV-os transzformátor-állomásról volt szó, amely kiváltotta a lakosság felháborodását. Három éves közigazgatási eljárás zárult sikerrel, majd a polgári perben az ingatlanok értékvesztése volt a tárgy. Ebben a perben közbenső ítélet van pillanatnyilag. Tíz millió forint feletti értékről van szó. Felolvas néhány mondatot az ítéletből, amely szerint a bíróság kimondta, hogy az áramszolgáltató a lakosok felé az ingatlanok forgalmi értékcsökkenéséből keletkező károkért felelősséggel tartozik. Természetes, hogy egészségkárosító hatástól tart a lakosság. A transzformátor 100-150 m-es környezetében gyakoribbak lehetnek a betegségek, panaszok és egészségügyi problémák. Félelmet kelt a lakosokban az ilyen létesítmények közelsége. A bíróság hivatkozott a Polgári Törvénykönyvre, amely szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartásról, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A felelősséget úgy szabályozza a törvénykönyv, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A bíróság úgy gondolta, hogy lényegtelenek az ügy szempontjából az áramszolgáltató által felkért szakértők bizonyítékai, hiszen elég hogy ha a fenyegetettség meg van, amely már azt bizonyítja, hogy nem úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A bíróság megállapította továbbá, hogy már léteznek másfajta műszaki megoldások, például a földkábel, vagy a vezeték áttelepítése. Ezek nem keserítenék meg a lakók életét, nem nulláznák le az ingatlanok értékét. A pécsi esetnél most már az a kérdés, hogy mennyit fog fizetni az áramszolgáltató. Hangsúlyozza, hogy a helyi esetben több ezer ember életéről van szó.

 

Farkasné Pocsai Blanka: Ismerteti a Jegyző úr állásfoglalását, mely szerint 1981 és 2003 között jogszerű építési engedélyek kerültek kiadásra. Minden esetben a szolgáltatóval egyeztettek és a lakosok tudták, hogy a vezeték ott van, tehát nem vettek zsákbamacskát. A teljes áthelyezés nem tartozik az Önkormányzat kompetenciájába. Megkeresték a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalt, amely azt mondta, hogy a vezeték jogerős engedéllyel rendelkezik, amelyet nem kívánnak megváltoztatni. Azért ismertette a jegyzői állásfoglalást is, hogy kerek egész képet lássanak a helyzetről.

 

Ottmár László: A 70’-es években a szabványoknak megfelelően épült a vezeték. A DÉMÁSZ nem törvénytelenül járt el, jogszerű határozat alapján építette ki a hálózatot.

 

Lehóczkiné: Elmondja, hogy az építési engedély előtt bement a DÉMÁSZ-hoz, ahol azt igérték, hogy a vezeték 22 kV-on fog működni.

 

Ottmár László: Úgy érzi, hogy a lakók tartanak a vezetéktől és úgy gondolja, hogy a DÉMÁSZ szórakozik itt velük, pedig egyszerűen arról van szó, hogy megnőttek az igények.

 

Apró Juhász János: Elmondja, hogy ötezer lakos érintett ebben az ügyben. Egy részük bízta meg Őt, hogy járjon el és segítsen. Két interpellációt intézett a Polgármesterhez. Az első kérdése az volt, hogy köteles-e az Önkormányzat gondoskodni a választópolgárok egészségéről. A második pedig, hogy köteles-e az Önkormányzat gondoskodni a polgárok vagyoni értékeinek megőrzéséről. Nem kapott egyértelmű választ. Ugyanakkor volt a Polgármester úrnak egy mondata, amely szerint valamit kezdeni kell a vezetékkel. Utána járt a dolgoknak. Kérdezi a jelenlévőket, hogy a tulajdonlapokon kinek van szolgalmi jog bejegyezve. Egyetlen ember jelentkezik. Megállapítja, hogy akkor a többieknek nincs. A Földhivatalnál ez egy nem létező vezeték. Annak idején nem kérdeztek meg senkit, hogy bemehetnek-e a telkére vezetéket építeni, nem kértek hozzájárulást. Elmondja, hogy kb. 10%-a volt beépítve a területnek. A tulajdonosoknak jogai vannak. Ő már többször javasolta, hogy vegyék vissza a magyar jogba a DÉMÁSZ-t, ugyanis pillanatnyilag a jelen levő urak egy francia állami céget képviselnek. Javasolja továbbá, hogy senki ne járuljon hozzá a szolgalmi jog bejegyzéséhez. Elmondja, hogy Ő úgy tudja, hogy ingatlanszakértőket kért fel a DÉMÁSZ vizsgálódásra.

 

Ottmár László: Elmondja, hogy 2012-ig tisztázni kell a vezetékjogi bejegyzéseket, a még be nem jegyzetteket eddig kell a Földhivatalnál bejelenteni. Ezt mérték fel az általuk felkért szakértők.

 

Apró Juhász János: A dolgokat kell egy irányba vinni. Példaként említi Amerikát, ahol ezek a jogi képletek gyakorlattá váltak. Úgy gondolja, hogy semmi sincs veszve.

 

Ottmár László: Azt mondja, szerinte sincsen veszve semmi.

 

Apró Juhász János: Sérelmezi, hogy a lakosokkal lekezelő módon tárgyalnak és felhívja a figyelmet a DÉMÁSZ munkatársának korábbi mondatára, mely szerint, amit leírtak adatot, az nem valós. Felteszi a kérdést, hogy ki ért azzal egyet, hogy földkábel, vagy más nyomvonal kialakítására kerüljön sor. Mindenki egyhangúlag egyetért. (taps)

 

Farkasné Pocsai Blanka: Köszöni képviselő társának a támogatást és a hozzászólást.

 

Dr. Szente Magdolna: Elmondja, hogy a Szegedi Tudomány Egyetemen neurobiológiai kutatásokat folytat. A probléma szerinte kettős. Egyrészt az ingatlanok értéke csökken oly mértékben, hogy amennyiben pert indítanának a kártalanítás összege sokkal többe kerülne a DÉMÁSZ-nak, mint a vezeték áthelyezése. Ennél azonban sokkal fontosabb az emberekben kiváltott hatás. Erre vonatkozóan kutatást végzett, amelyek szerint - nem a 70’-es években ugyan, hanem a 90’-es években végzett vizsgálatok azt mutatják - a 0,4 mikroTeslas érték már növeli a gyermekeknél a leukémia lehetőséget. A szóródó erőtér lényeges tényező. Befolyásolja az embert. Nem annyira az elektromos tér, sokkal inkább a mágneses hatás a fontos. 2007-ben jelent meg egy közlemény a Health and Physics c. folyóiratban, arról, hogy   összehasonlító elemzést végeztek Kelet-Európában a mágneses tér hatásáról. Ez a tanulmány megállapítja, hogy nem tartják be Kelet-Európában azokat a standardokat, amelyeket Nyugat-Európában kötelezővé tettek. Ezen változtatni kell. Véleménye szerint, ha már a gyanú felmerül, hogy káros valami az emberre, akkor nem lehet vita tárgya, hogy ezen változtatni kell. Ha ezt nem hajlandók megtenni, a végsőkig el fognak menni. A DÉMÁSZ rosszul fog járni, mert a kártalanítás sokkal több lesz, mint az áttelepítés költsége.

 

Hajdú Zoltán:Villamosmérnök szakértő elmondja, hogy megpróbálta megkeresni a Szegedi Biztonsági Felügyeletet, de nem tudott kapcsolatba lépni velük, ezért a Miskolci Biztonsági Felügyeletet kereste meg, ahol úgy tájékoztatták, hogy a 120 kV-ra történő áttérés vezetékjog engedélymódosítást igényel. Az Energiahivatal engedélye szükséges abban az esetben, ha egy vezetéket első alkalommal helyeznek üzembe. Véleménye szerint ezt a lakosság az Energiahivatalnál meg tudja akadályozni. Ilyen lakósűrűségű helyen 120 kV-ot nem is engedélyeznek üzembe helyezni.

 

Dr. Hajász Bertalan: Figyelemmel hallgatta az előadást, és egy kiegészítést tenne. Utána nézett és megtalálta Varró György professzornak, a BME korábbi tanszék vezetőjének 2002-es évben készült tanulmányát. A tanulmány szerint 670 V/m térerősséggel számolva a minimális mérőtávolság a fal mögött élőknek (a fal 85 %-ot leárnyékol) 5 méter. Az a kérdése, hogy mi van, ha ki áll az erkélyre, vagy kinyitja az ablakot. Fontosabb ennél viszont, hogy a DÉMÁSZ azt hangsúlyozza, hogy a jog talaján állnak. Felhívja a figyelmet, hogy a jogszerű magatartás is sérthet alkotmányos alapjogot és vonhat maga után birtokvédelmi eljárást. Azzal, hogy valamit jogszerűen csinálnak, még okozhatnak kárt.

 

Gőcze Abáné: Elmondja, hogy a szülei a vezeték alatt laktak és nem járultak hozzá az építéshez. Minimális szél esetén is suhog a vezeték. Van a közelben egy másik csatlakozó oszlop és a kettő együtt hihetetlen mágneses hatást gyakorol az ott állóra. Érdekességként megjegyzi, hogy az udvaron álló két almafa, kétszer olyan magasra nőtt, mint a többi. Nem tudja elfogadni azt az állítást, hogy nincsen káros hatás.

 

Bartók Csaba: A vezetékek a házak fölött húzódnak. Kérdezi, hogy elszakadhatnak-e és mi van ha elszakadnak?

 

Dr. Szente Magdolna: Egy másik tanulmányra hivatkozik, amely szerint a páratartalomtól is függ, hogy milyen az erőtér a vezetékek körül. 30%-os páratartalom növekedés esetén a küszöb már csak 90%, és ez a vidék a Holt Maros és a Tisza közelsége miatt különösen magas páratartalmú vidék.

 

Nagy László: Amikor építették a vezetéket, már akkor itt lakott. Próbált tiltakozni, de 500 Ft-ra megbüntették. Az erre vonatkozó papírjai még meg vannak. Abban az időben az a hír terjedt, hogy a Szovjetunió és Magyarország között született egy egyezmény, amely szerint Jugoszláviát ezen a vezetéken keresztül fogják ellátni energiával. Őt már két alkalommal is érte kár. Legutóbb három éve, amikor a vezetékre fagyott 3 m-es jégdarab leesett és beszakította az autójának tetejét.

 

Farkas Józsefné: Kérdezi, hogy miért fordul a vezeték a Marostői utca végén?

 

Dr. Farkas Judit: Megkereste az ÁNTSZ-t, ahol elmondták, hogy lehet hozzájuk panasszal fordulni, de csak abban az esetben ha vannak mérési eredmények. A mérési eredményeket egy 150.000 Ft-os mérőeszközzel rendelkező szakemberrel kellene elvégeztetni, és minimum 100 mikroTesla feletti értéket kell elérni.

 

Farksané Pocsai Blanka: Ő is beszélt az ÁNTSZ-el, ahol azt mondták, hogy amennyiben a káros hatásnak, a megbetegedésnek a gyanúja fenn áll, akkor el lehet végeztetni, meg lehet rendelni ezt a vizsgálatot. Kérdezi, hogy rendeljék-e meg, legyen-e ilyen vizsgálat?

 

Apró Juhász János: Elmondja, hogy olvasta az összes hatósági állásfoglalást és nem érzi, hogy a hatósági álláspontok a polgárok érdekeit néznék. Javasolja, hogy állítsanak fel egy közös bizottságot, amely operatív módon irányítaná az ügyet és képviselné a polgárokat.

 

Dr. Dénes Ilona: Elmondja, hogy Ő gyerekgyógyász. Úgy tudja, hogy a DÉMÁSZ-nak van gólyamentő programja. Azt kéri, hogy legalább olyan alapossággal vegyék figyelembe az emberek érdekeit, mint a gólyákét. Szeretné, ha a szakemberek példát mondanának arra, hogy Nyugat-Európában hol van olyan vezeték, amely közvetlenül az erkélyek felett húzódik.

 

Bodrogi Attila: Szeretne válaszolni a kérdésekre. Elmondja, hogy a pécsi esetet ők is ismerik, azonban kicsit más az ügy, ugyanis ott egy létesítendő vezetékről van szó, míg jelen esetben egy meglévő vezeték vetette fel a kérdéseket. A vezetékjogi engedélyekről elmondja, hogy 1994-ig ezeket anélkül adták ki, hogy be kellett volna jegyeztetni a Földhivatalnál. Azóta változtak a szabályok és ezt az állapotot kell rendezni 2012-ig. Az élettani hatásokra vonatkozóan elmondja, hogy nem tud vitatkozni az elmondottakkal, ugyanakkor jelzi, hogy olyan tudományos állásfoglalás egyetlen szakértőtől sem áll rendelkezésre, amely szerint a vezetékeknek bizonyíthatóan káros hatásai lennének. A vezetékjogi engedély 120 kV-ra lett kiadva annak idején, ezért ez nem újdonság, nincs szükség újabb engedélyre. A vezeték valóban elszakadhat, de hogy érzékeltesse ennek valószínűségét 1020 km-nyi vezetéket vizsgálnak ők, és talán három évente fordul elő egy-egy ilyen eset. Ezek a vezetékek meglehetősen vastagok.

 

Farkas Józsefné: Azt sérelmezi, hogy a saját házában köteles mások által szabott biztonsági intézkedéseket betartani.

 

Bodrogi Attila: Ez így van. 1978 óta ott van a biztonsági övezet, véleménye szerint megfelel az egészségügyi előírásoknak.

 

Horváth Attila: A városrendezési terv tartalmazza a 120 kV-ra vonatkozó védőtávolságot. A vezeték tengelyétől számított 20-20 méterről van szó. Ez nem tiltást jelent, hanem korlátozást. Lehet építeni, de egyeztetni kell a magasságot. Másik nyomvonalat nem tartalmaz a városrendezési terv. Ha áthelyezésről lenne szó, lehet kezdeményezni a főépítésznél a városrendezési terv módosítását. 1974-ben három épület volt a nyomvonalban, a vezeték 1978-ban épült, 120 kV-os vezetékként tartották számon. 1982-től tizenhét ügyet vizsgáltak. Minden esetben a védőtávolságot betartatták.

 

Farkas Józsefné: Kérdezi, hogy Faraday-cellát kell-e helyezni a tetőre?

 

Horváth Attila: Elmondja, hogy fémlemezeket, fémalkatrészeket nem lehet a tetőre helyezni.

 

Farkas Józsefné: Mekkora mozgástere van az Önkormányzatnak?

 

Farkasné Pocsai Blanka: Gyakorlatilag semmi. A korábban említett hatóságoknak van hatásköre az ügyben.

 

Ottmár László: Elmondja, hogy a DÉMÁSZ 2007. novemberében szabványossági felülvizsgálatot csináltatott. Egy antennát találtak, amely rossz helyen van.

 

-         Elmondja, hogy amikor épült a vezeték, fémkerítéseket földeléssel látták el. Ezt miért csinálták – kérdezi. Leszakadás, vagy esetleg másodlagos okok miatt?

 

Bodrogi Attila: Érintésvédelmi okból, valamint a másodlagos hatások miatt.

 

Dr. Farkas Judit: Elmondja, hogy olyan korlátozások vannak, amelyek szerint ha két ember adott méretű fémtárgyat visz, akkor ezt csak megfelelően szigetelt cipőben teheti. Vagy az autó ne álljon a vezeték alatt. Ezeket fontos, hogy mindenki elolvassa.

 

Dr. Szente Magdolna: Elmondja, hogy a hallottak alapján szerinte a biztonsági övezet alatt a DÉMÁSZ saját berendezésének biztonságát érti, ezzel szemben ők az emberek biztonságát féltik. Humán biztonsági övezetről beszélnek. Ez lenne a fontos.

 

Pászti Gizella: Elmondja, hogy ötvenegy éve lakik ezen a területen. Szeretné megtudni, hogy akik az elmúlt években meghaltak, miben haltak meg? Ő hallott már Arzheimer-korról, stroke-ról. Szeretné tudni, hogy húsz év alatt folyamatosan mennyien mentek el, és milyen okból? Kérdezi továbbá, hogy honnan kell mérni a biztonsági zónát, a feszes állapottól, vagy a belógástól?

 

Dr. Dénes Ilona: Elmondja, hogy azt sem tudják, hogy milyen antennák vannak a víztorony tetején és ezek a hatások mennyire adódnak össze. Néhány éve hallott egy esetről, amikor egy diófára mászó kisgyereket csapott agyon az áram, amely átütött a vezetékből.

 

Lehóczkiné: Szerinte növekvő energiaigény máshol is van. Azokon a területeken hogyan elégítik ezt ki?

 

Tóth Ildikó: A biztonsági korlátozásokat be kell tartani, amit részletesen leírnak. Ha úgy van, ahogy a DÉMÁSZ állítja, vagyis nincsen veszély, akkor mi szükség van a biztonsági előírásokra?

 

Apró Juhász János: Véleménye szerint az Önkormányzat a lakosság kérésére saját hatáskörben módosíthatja a városrendezési tervet.

 

Farkasné Pocsai Blanka: Ismét tájékoztatja a jelenlévőket arról, amit korábban már felolvasott, hogy az Önkormányzatnak nincs hatásköre az ügyben, tehát a Képviselő úr ezt rosszul tudja. A már említett hivatalok rendelkeznek hatáskörrel. Kéri, hogy a közös gondoskodás érdekében alakítsanak ki egy önműködő csoportot, amely tovább folytatja a vizsgálódást.

Összegezve az eddig hallottakat úgy érzi, hogy az egyik kérdés az, hogy van-e egészségkárosító hatás. Itt továbbra is megmaradtak a kérdőjelek. A másik, hogy mekkora az ingatlancsökkenés értéke. Itt is megmaradtak a kérdőjelek. Úgy látja, hogy a DÉMÁSZ és a megjelentek véleménye nem találkozott. Felajánlja, hogy dr. Farkas Judittal együtt – aki eddig is vitte az ügyet – az itt készült jegyzőkönyv birtokában tájékoztatják a Jegyző urat.

 

Tóth Ervin: Válaszolni szeretne a DÉMÁSZ képviselőinek. Elmondja, hogy akik itt jelen vannak, felkészültek erre a fórumra. Tudja, hogy nem az Önkormányzat kompetens ebben az ügyben. Elment a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalhoz, ahol azzal fogadták, hogy ő már a sokadik, aki ebben az ügyben érdeklődik. Úgy tájékoztatták, hogy magát az engedélyt az országos központ adta ki és ők nem akarnak ezen az engedélyen változtatni. Teljesen elutasítóak voltak. Dr. Farkas Judit is megkapta a levelet, amely szerint ez a hivatal jogosult dönteni a fennmaradásról vagy a megszüntetésről. Ők azonban elutasítóak. Javasolja a DÉMÁSZ-nak, hogy legközelebb sokkal alaposabban készüljenek fel a tárgyalásra. Javasolja továbbá, hogy Apró Juhász János képviselő indítványára válasszanak bizottságot. Kéri a DÉMÁSZ képviselőit, hogy közvetítsék a kialakult helyzetet a cég francia tulajdonosainak. Elmondja azt is, hogy a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál arról tájékoztatták, hogy Szőregnél leviszik a vezetéket a föld alá, és egy pillanatnyilag ott működő 20/10-es transzformátor állomást ki kell cserélni ahhoz, hogy a 120 kV-ot elbírja. Ehhez viszont biztos, hogy engedély kell. Megnyugtatja a jelenlévőket, hogy amíg ezt a műtárgyat nem cserélték ki, addig nem mehet a vezetékben 120 kV.

 

Ottmár László: A korlátozásokkal kapcsolatosan azt válaszolja, hogy a korlátozásokra azért van szükség, mert akkor van veszély, ha a szabályokat nem tartják be.

 

Tóth Ildikó: Elmondja, hogy a kérdése azért vetődött fel, mert Dr. Farkas Judit korábban példákat említett.

 

Ottmár László: Megerősíti azon véleményt, hogy a DÉMÁSZ feltételezi, ha a szabványokat betartják, akkor ez nem káros az egészségre.

 

Bodrogi Attila: Elmondja, hogy földkábel ugyanilyen sugárzási adottságokkal rendelkezik és a földben 1,5 méter mélyen futna, tehát rosszabb lenne a hatása, mint most.

 

Farkas Józsefné: Szerinte az áthelyezésre kellene a hangsúlyt fektetni.

 

Dr. Szente Magdolna: Azt kérdezi a DÉMÁSZ képviselőitől, hogy az itt tapasztaltak után, megfordul-e a fejükben, hogy más műszaki megoldást alkalmazzanak? Felhívja a figyelmüket arra, hogy az elhangzott tájékoztatás alapján ha át akarják helyezni a kábelt, lehetőség van a szabályozási terv módosítására.

 

Bodrogi Attila: Ez a döntés nem tartozik az ő kompetenciájukba, de be fognak számolni a vezetőknek.

 

Farkasné Pocsai Blanka: Javaslatot tesz az említett operatív bizottság összetételére: Dr. Farkas Juditot, dr. Szente Magdolnát, dr. Bóka Zsoltot és dr. Szabó László képviselő urat javasolja. Ha a jegyzőkönyv elkészül hétfőre, ezzel együtt tájékoztatni fogja a bizottság a Jegyző urat.

 

Dr. Farkas Judit: Kéri, hogy dr. Szabó László képviselő helyett – mivel Őt sosem tudják elérni – Apró Juhász János képviselő urat vegyék a bizottság tagjai közé. Megköszöni mindkét képviselő munkáját és kéri a megjelenteket, hogy adják meg e-mail címüket, azért hogy tájékoztatni tudják őket.

 

Tóth Ervin: Ő is javaslatot tesz a bizottság összetételére: Dr. Farkas Juditot, dr. Szente Magdolnát, Dr. Bóka Zsoltot, Dr. Hajász Bertalant valamint a két említett képviselőt javasolja.

 

Dr. Farkas Judit: Tóth Ervint is javasolja a bizottságba.

 

Tóth Ervin: Kérdezi, hogy a vendégeknek kell-e erről a bizottságról, illetve az összetételéről hallani.

 

Farkasné Pocsai Blanka: Elmondja, hogy ez a fórum nyilvános, a bizottság működése is a nyilvánosság előtt zajlik majd. Ismerteti a bizottság összetételét: Dr. Farkas Judit, Dr. Szente Magdolna, Dr. Bóka Zsolt, Dr. Hajász Bertalan, Tóth Ervin, Apró Juhász János, Farkasné Pocsai Blanka.

Köszöni a megjelenteknek a részvételt és bezárja a fórumot.

 

 

 

Farkasné Pocsai Blanka

 

 

Egyesület - Önkormányzat
 

Apró J. képviselő-Polgármester  old1  old2  old3