A MAGASFESZÜLTSÉGŰ TÁVVEZETÉKEK ELEKTROMÁGNESES KISUGÁRZÁSÁNAK AZ EMBER EGÉSZSÉGRE KIFEJTETT ÁRTALMAS HATÁSAIRÓL
(különös tekintettel az újszegedi, magasfeszültségű távvezetékkel kapcsolatos aggodalmakra)
Miért része az életünknek az elektromágneses sugárzás?
A magasfeszültségű távvezetékek, berendezések elektromágneses erőteret hoznak létre, amit az érzékszerveinkkel nem észlelhetünk azonban az igen gyenge elektromos jelekkel kommunikáló, sejtek közötti információcserében zavarokat okozhatnak. Az elektromágneses sugárzás legveszélyesebb forrása a villamos távvezeték és a transzformátorház. Az elektromágneses kifejezés elektromos és mágneses terek vagy mezők elektromos feszültségből és az elektromos áramból való kialakulását jelenti. Élettani szempontból a mágneses összetevő az, ami nagyságrendekkel nagyobb veszélyt jelent az élő szervezetre. A mágneses sugárzás keresztülhatol a lakóépületek szerkezetén (falakon, mennyezeten, padlózaton), és csak nagyobb távolságon csökken olyan értékre, ami már nem okoz biológiai hatása szempontjából aggodalmat. Az elektromágneses mező időbeli változásának a mértékegysége a hertz (Hz). Az alacsony frekvenciájú tartomány az, aminek rezgés száma 1 és 30 kHz között van. Az alacsony frekvenciájú elektromágneses erőterek elsősorban a magas feszültségű vezetékek környezetében és transzformátorházak közelében keletkeznek. A házak felett húzódó áramvezetékek igen erős váltakozó mágneses teret okozhatnak az épületekben, ezért az alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses váltakozó áramú mezőben tartózkodó élőlényeknél elektromos áram akadálytalanul lép be a testbe. Hosszú időn keresztül ható ilyen fizikai terhelés esetén az egészség károsodhat, ezért fokozott betegség-kockázattal kell számolni.
Az elektromágneses sugárzás egészség károsító hatásaira vonatkozó információk lehetséges forrásai
A tudományos műhelyekben viszonylag csak rövid ideje vizsgálják a magasfeszültségű távvezetékeket övező elektromágneses erőteret, mint az egészségre potenciális veszélyt jelentő és esetleg a környezetet is károsító hatást. Direkt kísérletek természetesen etikai okokból embereken nem végezhetők, ezért sok esetben csak utólag, évtizedek múlva, a már kialakult károsodások észlelésével, epidemiológiai vizsgálatok segítségével juthatunk fontos információkhoz. Az állatokon végzett kísérletek eredményei megerősítők lehetnek, vagy a részletekre nézve nyújthatnak információkat. Egyértelmű, a humán populáción végzett megfigyeléseket cáfoló értékűeknek, azonban nehezen tekinthetők, hiszen az időtényező (emberek esetében több éves, vagy évtizedes kitettségről van szó) az állatoknál nem reprodukálható. A tudománynak még nem volt elég ideje arra, hogy minden szempontból és részletekbe menően feltárja, mekkora kockázatot jelent az emberi szervezet számára, ha éveken, évtizedeken át, hosszú ideig, akár kis dózisban is, ki van téve az elektromágneses erőtér hatásának, hiszen annak egészségügyi következményei csak, évtizedek múltán jelentkeznek. Természetes reakció az emberek részéről hogy, ha már a legkisebb gyanúja is felvetődött annak, hogy valamilyen környezeti tényező (pl. a magasfeszültségű távvezeték) egészség károsító hatású lehet, önként nem akarnak részt venni egy olyan „kísérletben” aminek újabb károsító hatását évtizedek múlva sajátmagán, a gyerekein, vagy az unokáin bizonyítják. A rendelkezésre álló eredmények még messze vannak attól, hogy biztos és hiteles képet alkothassunk, de a humán populációkon végzett kutatásokból máris levonható az a következtetés, hogy a magasfeszültségű távvezetékek igen komoly rizikófaktort jelentenek, ami besorolható azon egészségügyi rizikófaktorok közé, melynek hatása nem hanyagolható el.
Az emberi test minden élő sejtje elektromágneses erőt generál, ezeknek a bio-elektromos jelenségeknek segítségével kommunikálnak a sejtek egymással, azért, hogy különféle fiziológiai folyamatokat indítsanak el és szabályozzanak. Ezeknek a bio-elektromos folyamatoknak az elektromágneses környezeti befolyásoltság által létrejött zavarait szervezetünk hibaként érzékeli, amely számos működési rendellenességet okoz. Ha elegendő mennyiségű sejt fogadja el a kívülről jövő elektromágneses jeleket utasításként, az komoly hatással lehet számos sejtszintű genetikai és biokémiai reakcióra, így például a fehérjeszintézis szabályozására. A téves parancsok sejtről sejtre juthatnak, és akár rákos folyamatok kialakulásához is vezethetnek. Nagyon fontos szempont, hogy az idegrendszer alacsony frekvencián működik, így minimális mezőváltozás is zavarhatja az idegsejt membránjelenségeit. Mivel az idegek elektromos vezető képessége az elektromágneses mező változásai miatt módosulhat, így az idegrendszerben történő információterjedés is módosulhat, ami az egész szervezetben történő élettani folyamatokban működési zavart eredményezhet.
Az elektromágneses sugárzás egészség károsító hatásaira vonatkozó tudományos módszerekkel feltárt információk
Az eddig végzett átfogó vizsgálatok azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy egyes megmagyarázhatatlan idegi panaszok, krónikus fáradtságtünetek, mozgásszervi gyengeség, esetlegesen allergiás megbetegedések, fejfájás, szorongásos állapotok, alvászavarok is visszavezethetők az erős elektromágneses sugárzásterhelésre. A több százezer emberrel végzett kutatási eredmények azt a lehetőséget is felvetik, hogy a nagyfeszültségű vezetékek jellemző elektromágneses sugárzás fokozott kockázati tényezőt jelenthet, és rákos megbetegedéseket, így a leukémiát okozhat. 1979 óta, amikor epidemiológiai vizsgálatok eredményei először okoztak aggodalmat a távvezetékeket övező elektromágneses tér és a gyermekkori rák közötti összefüggések miatt, számos további vizsgálatot végeztek annak meghatározására, hogy a rendkívül alacsony frekvenciájú (ELF - Extra Low Frequency, 1-100 Hz) elektromos és mágneses expozíció képes-e befolyásolni a rák kialakulását, különösen a leukémiáét a gyerekekben. A gyermekkori leukémia epidemiológiai vizsgálataira alapozva az IARC (International Agency for research on Cancer) a WHO (az ENSZ Egészségügyi Világszervezete) rákkutatásra specializált ügynöksége, 2001 júniusában a szabványos IARC besorolást alkalmazva, amely súlyozza az emberre, az állatokra vonatkozó és a laboratóriumi bizonyítékokat, az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozta (Fact sheet N°263 October 2001). A lehetséges emberi rákkeltő minősítés általában az emberben történő rákkeltés bizonyítékán alapul, amelyet hihetőnek tekintenek, de amelyre más magyarázat sem zárható ki.
Azok az epidemiológiai vizsgálatok, amelyek fontos szerepet játszottak az IARC kiértékelésben, azt sugallják, hogy az átlagosan 0,3-0,4 mikroteslát meghaladó mágneses térrel exponált lakosságban kétszer több gyerek kaphat leukémiát, mint az alacsonyabb expozíciójú lakosságban. Fontos itt megjegyezni, hogy a lakásokban és lakóházakban az elektromos és mágneses terek átlagos értékei jóval ezen kritikus érték alatt vannak: 0.07 µT Európában és 0.11 µT az USA-ban. (WHO, Fact sheet N°322 June 2007). Az eredeti, a gyermekkori leukémiára vonatkozó megfigyeléseket az utóbbi két évtizedekben számos, európai és amerikai országban, Japán, Kínában, Iránban és még más országokban is, nagyszámú, nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték közelében élő populáción végzett elemzések is megerősítették. Többek között 2007-ben született közlemény 4 országban (Kanada, Németország, Egyesült Királyság és USA) végzett kiterjedt epidemiológiai vizsgálatai megerősítették a nagyfeszültségű távvezetékeket övező elektromágneses tér és a gyermekkori leukémia közötti okozati összefüggést, de már 2008-ban is jelentek meg további, megerősítő jellegű közlemények.
A helyi Önkormányzati hivatalok és az áramszolgáltató cégek által gyakran hivatkozási alapul szolgáló 2004-es szabályzat szerint a biztonsági övezet terjedelme nagyfeszültségű föld feletti szabadvezeték esetén, 100 - 200 kV névleges feszültségszint között 13 méter. Felhívom a figyelmet, azonban arra, hogy egy svéd tanulmány szerint a 220 kV-os távvezeték 300m-es körzetén belül 2.7-szeres volt a gyermek leukémia kockázati aránya 0.2 µT értéknél, míg 0.3 µT, értéknél a kockázat már 3.8-szeresére nőtt (American Journal of Epidemiology Vol. 138, No. 7: 467-481, 1993).
Mindezek alapján a WHO 2007-ben kiadott közleményében (Environmental Health Criteria 238, Extremly Low Frequency Fields) megerősítette a 2001-ben közzétett megállítását, miszerint az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses tér lehetséges humán rákkeltő osztályba sorolandó. Ezt a megállapítását a gyermekkori leukémia és a nagyfeszültségű föld feletti szabadvezetékek okozati összefüggését bizonyító újabb (2002. utáni) tudományos vizsgálatokra alapozta. Ugyanezen közleményében a WHO az állatokon végzett kísérletes vizsgálatok adatait meggyőzőnek fogadta el, miszerint extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses tér idegrendszeri zavart, stresszes állapotot idéz elő, és módosítja az agy fontos opioid és cholinerg neurotranszmissziós rendszerének a működését, ami fájdalmi tüneteket és memória zavart okozott az állatoknál.
Továbbá, érdemes még megfontolni a hétköznapi életünkben a lakosok által a magasfeszültségű távvezetékek körében gyűjtött megfigyeléseket és tapasztalataikat. Régről ismert tény, hogy a magasfeszültségű távvezetékek alatt az állatok nem legelik le a füvet, a birkák nem szaporodnak, és nagy számban találhatók elhullott madarak tetemei. Ezek valószínű nem véletlen események!!
A reális valóság Szegeden, 2008-ban
Tehát, az utóbbi évtized során nyilvánosságra került információk ismeretében teljes mértékben érthető, és jogos az érintett szegedi lakosok aggodalma a magasfeszültségű távvezeték üzembe helyezésével kapcsolatban. Könnyelmű állítás lenne azt mondani, hogy csak az önmaguk által keltett pánikról van szó, amikor az üzembe helyezéstől való eltekintésben kérnek segítséget Szeged Város Önkormányzatának vezetőitől, és más megoldás megvalósítását a DÁMÁSZ-tól. Bizonyára ilyen megfontolások vezették hazánk más városainak az önkormányzatát (pl. Pécs, Kazincbarcika) olyan döntések meghozatalára, melyek határozottan megtiltják a biztonsági övezetbe való építkezést. Sajnos, Szegeden ez az elv nem valósult meg, hisz szép számmal épültek lakóházak a biztonsági övezeten belül (van ami csupán 4 m-re a vezetéktő!!), érvényes építési engedély alapján, és a megfelelő hatóság érvényes használatbavételi engedélyével rendelkeznek.
Mindezek alapján látható, hogy a határértékviták nem ölelik fel a probléma lényegét. Egészségügyi károsodás akkor is felléphet, ha a határértékeket betartják, de a sugárzás hosszabb ideig éri a szervezetet. Továbbá nem lehet eltekinteni az érintett lakott területek egyéb sajátosságaitól, mint például vízfelület közelsége, ami az újszegedi magasfeszültségű távvezeték esetében a Holt Maros közelsége miatt fontos szempont. Tudományos folyóiratban közölt adatok szerint, az elektromos mező human test általi (hajszálakon mért) érzékelhetőségi küszöbe mintegy 30%-al csökken, ha a levegő páratartalma 50-ről 90%-ra nő (Odagiri-Shimizu H, K, Experimental analysis of the human perception threshold of a DC electric field, Nedical & Biological Engineering & Computing, 37; 6: 727-732, 1999).
Hazai és nemzetközi szakemberek szükségesnek látják a határértékek mielőbbi felülvizsgálatát, mind a biztonsági övezet méterekben megadott távolsága, mind az elektromos és mágneses terek átlagos megengedett értékét illetően, mivel az ember egészségének veszélyeztetésére utaló legkisebb gyanú is óvatosságra és megelőző lépésekre kötelez, minden döntéshelyzetben lévő fórumot. Léteznek ugyan olyan tanulmányok is, melyben nem sikerült meggyőzően bizonyítani az elektromágneses térerő egészség károsító hatását. Mégsem lehet azonban nem tudomásul venni, és tudatosan figyelmen kívül hagyni más eredmények érvényességét, amit a WHO is bizonyítottnak fogad el. Az eltérő eredmények az érintett terület komplexitására és a társadalomban érvényesülő nagyon eltérő érdekek hatására vezethetőek vissza.
A távvezetékeket nyilvánvalóan azért kell telepíteni, hogy a fogyasztóknak energiát szolgáltasson. A telepítési döntések azonban megkövetelik, hogy az elektromágneses terekkel kapcsolatos intézkedéseknek a Közösség minden polgára számára magas szintű védelmet kell biztosítaniuk, különös tekintettel azokra a lakóövezetekre, ahol az emberek az elektromágneses terekben jelentős időt töltenek. Az átlagos polgártól természetesen nem várható el, és főleg nem kérhető rajta számon, hogy rendszeresen és naprakészen kövesse a nemzetközi tudományos szakirodalmat, hogy mindig jól tájékozott legyen a lakóhelyében a környezetéből rá leselkedő veszélyekről. Sok esetben, - így például az újszegedi magasfeszültségű távvezeték esetében is – csak az ingatlan megépítése, vagy vásárlása után derül fény a meglévő veszélyre. Hangsúlyozom, hogy a WHO is először csak 2001-ben hozta nyilvánosságra a fent ismertetett állásfoglalását, amiben az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozta. Újszegeden akkor már a legtöbb érintett ingatlan megépült, többek között, - ugyancsak a kérdéses régióban - a Szegedi Önkormányzat által üzemeltetett gyermekintézmények (bölcsőde, iskolák) is. Feltételezem, az Önkormányzat felelős vezetői számára sem közömbös, az ezekben, az intézményekben éveket töltő, a jövő nemzedékét képviselő gyermekekre leselkedő veszély.
Magyarország az EU tagállama
Végezetül megfontolásra és átgondolásra idézek néhány gondolatot az EU TANÁCS 1999. július 12-i 1999/519/EK ajánlásából a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz – 300 GHz) korlátozásáról annak hangsúlyozásával, hogy 1999. óta, először 2001-ben, majd 2007-ben ismét, az IARC besorolást alkalmazva, az extrém alacsony frekvenciájú elektromos és mágneses teret lehetséges humán rákkeltőként osztályozta.
„Az elektromágneses terekkel kapcsolatos intézkedéseknek a Közösség minden polgára számára magas szintű védelmet kell biztosítaniuk „
„A közösségi keretnek, amely a már meglévő hatalmas mennyiségű tudományos dokumentációra támaszkodik, az ezen a területen elérhető lehető legjobb adatokon és szaktanácsokon kell alapulnia, és tartalmaznia kell az elektromágneses tereknek való kitettségre vonatkozó alapvető korlátozásokat és viszonyítási szinteket; emlékeztetve arra, hogy a terhelés korlátozásának ajánlott szintjeit kizárólag a kimutatott hatásokra alapozva határozták meg; ezzel a kérdéssel kapcsolatosan a Nem Ionizáló Sugárzások Nemzetközi Bizottsága (ICNIRP) adott szaktanácsot, és azt a Bizottság Tudományos Irányító Bizottsága jóváhagyta; a kereteket rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni, és át kell értékelni azokat az új technológiai ismeretek és fejlemények, valamint az elektromágneses tér okozta sugárterhelés létrejöttéért felelős források és gyakorlati megoldások alkalmazására vonatkozó információ fényében.”
„A tagállamoknak mind a kockázatokat, mind az előnyöket megfontolás tárgyává kell tenniük, amikor döntést hoznak arról, hogy szükség van-e az ennek az ajánlásnak megfelelő lépések megtételére vagy sem, amikor döntenek a követendő politikáról, illetve amikor a lakosság elektromágneses tereknek való kitettségével kapcsolatos intézkedéseket fogadnak el.”
2008-06-05. Szeged
Dr.Szente Magdolna
