Oszágos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség
Ügyszám: 14/5133-18/2008
Előadó: dr. Varga Eszter
Tárgy: Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték hatásvizsgálatra utalása
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 48.308-2-22/2008. iktatószámú határozatát a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzál tér 1.) fellebbezése alapján felülvizsgáltam.
H A T Á R O Z A T
I. Az első fokú határozatot megsemmisítem, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítom.
II. Az elsőfokú hatóság jelen határozatom alapján, a Démász Hálózati Elosztó Kft-nek (6720 Szeged, Klauzál tér 1.) 125.000, -Ft (százhuszonötezer forint) jogorvoslati igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszatéríteni.
E határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számított 30 napon belül a Csongrád Megyei Bírósághoz címzett, de az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz 3 példányban benyújtott keresettel lehet kérni.
I N D O K O L Á S
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) jelen eljárásban felülvizsgált határozatával a Démász Hálózati Elosztó Kft. (a továbbiakban Kft.) megbízásából az ETV-Erőterv Zrt által benyújtott- Szeged-Újszeged 120 kV-os távvezeték 9-10. oszlopai között létesítendő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték - tervdokumentációban leírt tevékenység előzetes vizsgálati eljárásában megállapította, hogy a tárgyi tevékenység környezetvédelmi szempontból jelentős környezeti hatással jár. A fentiek alapján a tevékenység környezetvédelmi engedélyezéséhez hatásvizsgálatot kell végezni és 2 éven belül a dokumentációt a Felügyelőségre be kell nyújtani.
A határozat ellen a Kft. Fellebbezést nyújtott be.
Fellebbezésében előadta, hogy a Rendelet 5. (2) bekezdés d) pontja alapján a Felügyelőség egyrészt az előzetes vizsgálat eredményének, másrészt a Rendelet 5. számú mellékletének figyelembevételével állapítja meg, hogy a tervezett tevékenységből származhatnak-e jelentős környezeti hatások, és ennek megfelelően határoz a további engedélyezési eljárásról. A Ket. 72. (1) bekezdés ec) pontja szerint a mérlegelési jogkörben hozott határozatnak az indoklásban tartalmaznia kell a mérlegelésben szerepet játszott szempontokat és tényeket.
A határozat indoklása az előzetes vizsgálat tényleges eredményére, ill. az előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmára azonban nem tér ki, mindössze annyit rögzít, hogy az érintett ingatlantulajdonosok tiltakoznak a tevékenység ellen.
A Felügyelőségre irányadó további mérlegelési szempontokat a Melléklet tartalmazza. Az Indoklás ezek közül egyrészt a 2. cd) pontot (”Sűrűn lakott területek”) emeli ki, 5-10 ezer lakosban megjelölve a hatásterületen élő emberek számát. Az Indoklás azonban nem tér ki rá, hogy a 230 m hosszúságú vezetékszakasz hatásterületén élők számát mire alapozva állapította meg. A “sűrűn lakott terület” nem olyan szempont, amely a kapcsolódó körülmények (a tevékenységnek a telepítési hely abszorpciós kapacitására gyakorolt potenciális szennyező hatásának) vizsgálata nélkül önmaga megalapozhatná a környezeti hatásvizsgálat szükségességét.
Az Indoklás hivatkozik továbbá a Melléklet 2. a) pontjára (”a táj érzékenysége”) figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy a távvezeték további - már elkészült - szakasza szintén légvezeték, így egy oszlopköz kábelként történő kiépítése semmilyen érdemi hatást nem fejtene ki a tájképre. Emellett a Szeged- Újszeged távvezetéken túlmenően más szabadvezetékes hálózatok is létesültek már az övezetben, így a tájképi megjelenést nem befolyásolja egy újabb, rövid nyomvonalú szakasz kiépítése.
A határozat rendelkező része 5 pontban állpítja meg a hatásvizsgálati dokumentáció speciális tartalmi szempontjait.
Az 1. pont szerint a dokumentációban meg kell adni, hogy a távvezeték jelenleg milyen feszültségszinten működik, és szükség van-e vezetékcserére a feszültségszint emelése következtében. A 2. pont azonban részben megválaszolja az 1. pontban feltett kérdéseket, mivel leírja, hogy “Jelenleg 20 kV-on (…) üzemelő” távvezetékről van szó. Az 1. pont második részkérdésére pedig a beruházó képviselője, az ETV-ERŐTERV Zrt. már nyilatkozott a 2008. Július 22-én a Felügyelőség székhelyén tartott tárgyaláson (ld. jegyzőkönyv 2. o.-on a beruházó nyilatkozatának utolsó bekezdése).
A 2. pont szerint a hatásvizsgálatnak be kell mutatnia a beruházásnak, illetve a teljes távvezetéknek a környezetre és az ott élő emberekre gyakorolt hatását. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. LIII. Törvény (Kvt.) 2. §-a alapján a Kvt. hatálya kiterjed a környezetre és a környezetet terhelő, veszélyeztető stb. tevékenységre. A tevékenység emberekre gyakorolt hatásának vizsgálata, azaz a környezet-egészségügyi tevékenység nem tartozik a Felügyelőség hatáskörébe. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. XI. törvény 4. (2) bekezdése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv (azaz az ANTSZ) sugáregészségügyi tevékenységébe tartozik az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos környezeti követelmények érvényesítése. Az ANTSZ szakhatósági állásfoglalásában kifogást nem emelt a létesímény ellen, és az állásfoglalás indoklásában (határozat 4. o.) megállapította, hogy a tervezett villamosítás nem okoz környezet- és településegészségügyi hatásokat. A határozat rendelkező részének 2. pontja azért jogszabálysértő, mert egyrészt hatáskör hiányában tett kötelezést, másrészt felülbírálta a szakhatóság állásfoglalását.
A 3. pontban a teljes távvezeték földfelszín alá helyezésének vizsgálatát írja elő a határozat, anélkül, hogy a Felügyelőség erre hatáskörrel rendelkezne. A távvezeték ugyanis az Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet 4416/57-1973. számú jogerős engedélye alapján - eleve 120 kV-os feszültségszintre - alapján létesült, és a Felügyelőség a már több mint 30 éve működő távvezeték esetleges környezetvédelmi hatásáról semminemű tényt vagy körülményt nem hozott fel a határozatban. Ennek megfelelően a Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban nem rendelkezhet egy már működő létesímény felülvizsgálatáról.
A 4. pontban a határozat a Rendelet 6. számú melléklet 4. af) és ag) pontjaiban foglaltak vizsgálatát írja elő, a Tisza közelségére hivatkozva. Ezzel szemben a tevékenység semmilyen vonatkozásban nem érinti a Tisza folyót, helyszíne attól több kilométeres távolságban található. A meglévő távvezeték fizikai paraméterei, nyomvonala nem változik, a vonuló madarak tevékenységét a változatlan távvezeték nyilvánvalóan nem befolyásolja.
Végül a határozat az 5- pontban a tervezett Szőregi alállomás elhagyásának vizsgálatát írja elő. Ezzel szemben az alállomás nem is tartozik a Rendelet hatálya alá, ezért a Felügyelőség - hatáskör hiányában - nem is foglalhat állást azzal kapcolatban.
A fent kifejtett indokok alapján a határozat jogszabálysértő, nyilvánvalóan megalapozatlan, ezért elsődlegesen kérte a határozatot megváltoztatását, másodlagosan pedig a határozatot megsemmisítését és a Felügyelőség új eljárásra lefolytatására utasítását.
A fellebbezés részben alapos.
A másodfokú eljárásban az Élhető Környezetért Környezetvédelmi Egyesület képviseletében eljáró dr. Hajász Bertalan ügyvéd “beadvánnyal” élt a Főfelügyelőséghez, melyben kérte a fellebbezés elutasítását. Beadványában előadta, hogy a kérelmező által megjelölt, az Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet által 4416/57-1973 sz. vezetékjogi engedélyben megjelölt 120 kV-os távvezeték a mai napig nem valósult meg ezért a - kérelmező állításával ellentétben - nem létezik érvényes engedéllyel működő 120 kV-os légvezeték. Tekintettel arra, hogy a DÉMÁSZ Rt. jogelődje a hivatkozott engedély keltétől számított 5 éven belül nem építette meg az engedélyben megjelölt vezetékrendszert, ezért az akkor hatályban volt 1962. évi IV. tv. 11. § (2) bek. alapján a vezetékjog megszűnt. A fellebbező állításaival ellentétben a vezeték nem került megépítésre az engedélyben foglalt tartalommal, sosem lett üzembe helyezve 120 kV-on. A kérelmező által tervezett beruházás nem egy hiányzó vezetékről szól, hanem egy félkész rendszer befejezéséről és eddigiekhez képest hatszoros feszültségszinten történő működtetéséről, vagyis a teljes hálózat jelentős fejlesztéséről.
Lényegében a beadványában megállapítja, hogy az első fokú hatóság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelem mellékletét képező dokumentáció tárgyát képező vezeték hatásai nem önmagukban vizsgálhatók és vizsgálandók, hanem a tervezett beruházás céljával, a megépítendő transzformátorállomással, valamint ezen beruházások meglévő vezetékszakasszal való összekötését követően a beruházó által tervezett mintegy hatszoros feszültségszint-emeléssel együtt. Álláspontja szerint a hatóságnak kötelessége vizsgálni, hogy a beruházás következtében megvalósuló környezeti terhelés-növekedés mennyiben egyeztethető össze a hatályos belföldi illetve nemzetközi normákkal, illetve jogosult a kérelmezőt annak megvizsgálására kötelezni, hogy más alkalmazott technológiával hogyan lehet csökkenteni a környezetet érő káros, illetve zavaró hatások mértékét.
Mindezekre tekintettel beadványában kérte a határozat helybenhagyását.
A rendelkezésemre álló iratokból az alábbiakat állapítottam meg.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (a továbbiakban R.) rendelkezései szerint:
5.§ (1) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó - és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12-15. §-ok szerint kapott - észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja.
(2) a felügyelőség a határozatában
a) a csak az 1. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit;
b) a csak a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén a 8. számú melléklet figyelembevételével meghatározza az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;
c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról;
d) a 3.számú mellékletben szereplő tevékenység esetén megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint
da) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit, valamint, dönt a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonásáról, vagy összekapcsolásáról;
db) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit;
dc) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, megállapítja, hgy a tevékenység mely a Kvt. 66.§-ának (1) bekezdése d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket;
e) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;
f) ha az előzetes vizsgálat során a tevékenység környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok merült fel, ennek a tényét rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.
Megállapítottam, hogy az R. 3. sz. melléklet 75. pontja szerint villamos légvezeték 20 kV-tól (ha nem tartozik az 1. sz. mellékletbe) a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.
Ennek megfeleően a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. benyújtotta az ERŐTERV Zrt. által készített vizsgálati dokumentációt.
A dokumentációból megállapítható, hogy a tervezett Újszeged 120/20 kV-os transzformátor állomás primer oldali 120 kV-os energia betáplálása a Szeged Öthalmi út- Szeged Észak meglévő kétrendszerű 120 kV-os távvezeték 9-es számú oszlopáról leágazó, részben kiépített kétrendszerű 120 kV-os távvezetékkel történik. Ezen távvezeték meglévő 9-10 számú oszlopai között áram- és védővezető sodronyok nincsenek felszerelve. A dokumentáció a 9-10 sz. oszlopok közötti szakasz kiépítésének, üzemeltetésének környezeti hatásait vizsgálja.
A A dokumentációban foglaltakból megállapítható, hogy a tervezett távvezeték nyomvonala belterületet vesz igénybe. Országos jelentőségű védett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet nem érint. Az R. 5. számú melléklet 2. pontjában előírt szempontok vizsgálata szerint jelen tevékenység nem jár jelentős kötnyezeti hatással. Táj- és természetvédelmi szempontból a megvalósítás nem kifogásolható, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt.
Vízvédelmi szempontból megállapítható, hogy a beruházással érintett terület környezetében felszíni vízfolyás nem helyezkedik el. Az elsőfokú határozat a beruházáshoz kapcsolódó, meglévő, működő távvezeték Tiszához való közelségével indokolja a hatásvizsgálat elvégzésének szükségességét. A jelen kérelem tárgyát képező tevékenység semmilyen formában nem érinti a Tiszát, ill. annak hullámterét. A dokumentációhoz mellékelt 1:15000 méretarányú térkép alapján megállapítható, hogy a kérelem tárgyát képező konkrét tevékenységet a Tiszától mintegy 2,5 km távolságra fogják végezni. Ennek alapján indokolatlan a veszélyeztetett és várhatóan károsodó természeti értékekre, erőforrásokra hivatkozva előírni a hatásvizsgálati dokumentáció elkészítését.
A beruházás védett, vagy védelemre tervezett felszín alatti vízbázist nem érint. A tevékenység sem a telepítés, sem a működés idején nem jár vízfelhasználással, szennyezett vizek keletkezésével. Vízvédelmi szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatásának nincs indoka.
Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy a 120 kV-os távvezeték mind a megvalósítás, mind az üzemeltetés időszakában nem jár jelentős környezeti hatással. A Kormányrendelet 5. számú melléklete a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai között említi a tevékenység jellemzőit, különösen a telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladékok mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét. A dokumentációból megállapítható, hogy az építés időszakában EWC 13 főcsoport olajhulladékok, EWC 15 főcsoport hulladékká vált csomagolóanyagok, EWC 17 főcsoport építési és bontási hulladékok keletkezése várható. Veszélyes hulladékok keletkezésével nem kell számolni. Az építés idején keletkező hulladékok gyűjtéséről, ártalommentes elhelyezéséről a kivitelező felelős építésvezetője vállalja a felelősséget. Az üzemelés időszakában hulladék keletkezésével nem kell számolni. Hulladékgazdálkodási szempontból - tekintettel a Kormányrendelet 5. számú mellékletében rögzítettekre - nincs szükség környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elkészítésére.
Zajvédelmi szempontból megállapítható, hogy a környeztvédelmi előzetes vizsgálat 6.8. pontja szerinti ismert üzemi zajmérések értékei határértékek alatt vannak. A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szerinti, az üdülőhelyekre éjszakára megengedett 35 dB határérték teljesül. Zajvédelmi szempontból tehát nem indokolt a hatásvizsgálat elvégzése.
Levegőtisztaság-védelmi szempontokból megállapítható, hogy légszennyező anyag kibocsátást egyrészt az építéshez kapcsolódó közlekedés, ill. a munkagépek működése okoz. A dokumentáció számításokat tartalmaz a munkagépek és berendezések várható kibocsátására vonatkozóan. Az eredményekből látható, hogy a beruházási fázisban kialakuló légszennyezés a térség jelenlegi immissziós értékeit lokálisan, csak kis mértékben, a beruházás idején, átmenetileg növeli meg. A várható környezeti hatás nem jelentős. A dokumentáció javaslatokat tartalmaz a fellépő légszennyező hatás mértékének csökkentésére.
Az üzemelés légszennyező anyag kibocsátással nem jár, bejelentés köteles pontforrás létesül. A távvezeték működését számítógépes rendszer vezérli és felügyeli, helyszíni ellenőrzést max. negyedévente, ill. hibajavításkor igényel. Az ezzel kapcsolatos, közlekedésből származó légszennyezés elhanyagolható. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a környezeti hatásvizsgálat elvégzése (tekintettel a R. 5. számú mellékletében előírt szempontokra is) nem indokolt.
A fentiek alapján megállapítottam, hogy az elsőfokú hatóság határozatának meghozatalakor nem volt figyelemmel az R. 5. számú mellékletben megfogalmazott, a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai 1-3. pontokban megfogalmazottakra. A rendelkezésre álló iratokból nem állapítható meg, hogy döntésénél mérlegelte-e a leírt szempontokat.
A Főfelügyelőség a másodfokú eljárás során megkereste az Oszágos Tisztifőorvosi Hivatalt, amely OTH 5329-5/2008. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:
„ A DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. (6720 Szeged, Klauzár tér 9.) kérelmére a Szeged-Újszeged 120 kV távvezeték 9-10. oszlopai között kialakítandó kétrendszerű 120 kV távvezeték szakasz létesítéséhez az ETV-ERŐTERV Zrt. (1094 Budapest, Angyal u 1-3.) által készített kiegészített előzetes vizsgálati dokumentáció (P237550/0008/0, 2008. március hó) alapján közegészségügyi szempontból hozzájárulok.
Indokolás: Az elsőfokú eljárás során közreműködő, az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 1510-6/2008. sz. közegészségügyi szakhatósági állásfoglalásával a tervezett létesítmény kiegészített előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadta.
Az elsőfokú hatóság állásfoglalásával egyetértek.
Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a távvezeték alatt sehol sem várható a megengedett határérték lakosságra vonatkozó túllépése a hálózat komoly terheltsége mellett sem. Az EU elővigyázatossági elvét szem előtt tartva az új, módosított nyomvonal tervezését tartom támogathatónak, mely a lakosság 50 Hz-es mágneses terheltségét érdemben mérsékli a megelőző változathoz képest.
A fellebbezés nem érinti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat állásfoglalását.
Másodfokú szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. Évi CXL törvény, valamint a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján adtam meg.”
A másodfokú eljárás során megkeresett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/0431/001/2008. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:
„ A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet alapján történt megkeresésre tekintettel a rendelet 4. § (1) a) pontjában, valamint 12. sz. mellékletének 1)b) pontjában foglaltakra az alábbi állásfoglalást adom.
Az érintett területen egyedileg védett műemlék, műemléki jelentőségű terület, illetve jelenlegi tudásunk szerint nyilvántartott régészeti lelőhely nem található, ezért Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Irodája úgy nyilatkozott, hogy a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozóan örökségvédelmi szempontból észrevételt nem tesz, ezen nyilatkozat tartalmát fenntartom.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet 1. § (2)
a) pontja és a 2. § (5) bekezdése alapján ilyen esetben a Hivatal nem jár el szakhatóságként, azonban a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvényben (Kövt.) foglaltak alapján felhívom a figyelmet arra, hogy amenyiben a tervezett fejlesztés földmunkái során régészeti emlék vagy régészeti lelet kerül elő, erről a Kövt. 24. §-a alapján a területileg illetékes múzeumnak (Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma, Móra Ferenc Múzeum 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.) bejelentést kell tenni. „Régészeti anyag előkerülése esetén a munkálatokat fel kell függszteni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, és lehetőséget kell biztosítani a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására.”
A másodfokú eljárás soránmegkeresett Csongrád megyei FöldhivATAL 10.164-2/2008. számon a Szegedi Körzeti Földhivatal 10.795-2/2008. sz. szakhatósági állásfoglalását helybenhagyta.
A másodfokú eljárás során megkeresett Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal 3868/2008. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta:
„Szeged MJV Jegyzőjének 35197-2/2008. számú, és az azt kijavító 35197-3/2008. számú szakhatósági hozzájárulását helybenhagyom azzal, hogy a 35197-2/2008. számú szakhatósági állásfoglalásból elmarad az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekátalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet (Engr.) 5.
§ (25 bekezdésére hivatkozás, helyébe a 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet (Hkr.) 1/B. § (2) bekezdése lép.
Indoklás: Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalásban hivatkozott Engr. 5. § (5) bekezdése azon szakhatóságokra vonatkozik, amelyek az építésügyi hatósági eljárásban működnek közre szakhatóságként. Az építésügyi szakhatósági eljárásra a Hkr. 1/B. § (2) bekezdése vonatkozik.
A szabályozási tervre figyelemmel a távvezeték, mint nyomvonalas létesítmény építésügyi érdeket nem sért, helyesen adta ki az elsőfokú szakhatóság a hozzájárulását a környezetvédelmi hatósági eljárásban. A téves jogszabályi hivatkozás a másodfokú szakhatósági állásfoglalással javítható volt, nem volt szükség a szakhatósági eljárás megismétlésére.
A másodfokú építésügyi szakhatóság hatáskörét a 393/2007. (XII. 27.) Kormányrendelettel módosított 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 1. § (3 ) bekezdése állapítja meg.”
A fentiek alapján megállapítottam, hogy a Felügyelőség megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Ket.) 72. § -ában foglalt indokolási kötelezettségét, tárgyi paragrafushely (1) bekezdésének ea.) pontja alapján ugyanis a határozatnak tartalmaznia kell a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.
Az új eljárás során a Felügyelőség tegyen eleget a fentiekben foglalt kötelezettségének, és döntése kialakításánál vizsgálja az R. 5. számú mellékletének 1-3 pontjaiban megfogalmazott, a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait.
A fentiekre figyelemmel az elsőfokú hatóság határozatát, a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 105. § (2) bekezdése alapján megsemmisítettem, és az elsőfokú hatóságot új eéjárás lefolytatására utasítottam.
A Ket. 105. § (4) bekezdése szerint a megismételt eljárásban az első fokon eljárt hatóságot a másodfokon hozott határozat rendelkező része és indoklása köti.
Határozatom bírói felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja, a bíróság illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvény (Pp.) 326. § (4) bekezdése állapítja meg.
A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díjának visszatérítéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyíi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján döntöttem.
Budapest, 2009. február. 3.
Dr. Filotás Ildikó
Főigazgató megbízásából
Dr. Takács Margit sk.
Főosztályvezető
E határozatról értesülnek:
1. Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügíi Felügyelőség,
valamint az elsőfokú hatóságon keresztül:
2.) Mindazok, akik az elsőfokú határozatot kapták, valamint
3) dr Hajász Bertalan ügyvéd
4.) Országos Tisztifőorvosi Hivatal
5.) Dél-alföldi regionális Közigazgatási Hivatal
6.) Csongrád Megyei Földhivatal
7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
8.) Irattár
szeptember 18, 2008